A webáruház csak a jéghegy csúcsa: 7000 milliárd forintnyi vállalati árbevétel a digitális kereskedelem térképén – először látható együtt a hazai digitális kereskedelmi ökoszisztéma
A Digitális Kereskedelmi Szövetség november 19-én, egy budapesti, sajtónyilvános szakmai rendezvényen, kormányzati és piaci szereplők előtt mutatta be a Mastercard által támogatott Digitális Kereskedelmi Ökoszisztéma Térkép első, szakmai egyeztetésre bocsátott változatát. A négy rétegből és 36 kategóriából álló rendszer a webáruházaktól a technológiai, fizetési és logisztikai szolgáltatókon át a szabályozó intézményekig teszi áttekinthetővé a magyar gazdaság ezidáig alig ismert rendszerét. A kezdeményezés egy több mint 7000 milliárd forintos teljes vállalati árbevételt képviselő szereplői körre irányítja rá a figyelmet. Legfőbb üzenete, hogy a digitális kereskedelem nemzetgazdasági jelentősége csak a teljes ökoszisztéma ismeretében érthető meg, a hazai szereplők versenyképessége pedig annak egészét figyelembe véve erősíthető hatékonyan.
A vásárló jellemzően csak a webáruház felületével találkozik, az online rendelések teljesítéséhez azonban számos szolgáltató és háttérrendszer összehangolt működésére van szükség. Ahogy a fizikai termékek online kiskereskedelme sem működik logisztika nélkül, úgy a sikeres digitális értékesítéshez is elengedhetetlen a megfelelő technológiai, pénzügyi és szolgáltatói háttér.
Ezt az ökoszisztéma-szemléletet a Digitális Kereskedelmi Szövetség összetétele is tükrözi: alapítói a digitális technológia és hirdetés, a fizetés, a szállítás, a raktárlogisztika, a szakmai érdekképviselet, a digitális marketing, a kutatás és tanácsadás, valamint a digitális kereskedelmi rendszerek fejlesztésének meghatározó szereplői.
Kormányzat, piac és szakma egy asztalnál
A bemutatón a DKSZ vezetői mellett a kormányzat és a szövetség alapító vállalatainak képviselői szólaltak fel. A délelőttöt Ocskay László, a DKSZ elnöke, Madar Norbert alelnök és Bíró Pál, a Google Country Managere nyitotta a szövetség stratégiájának bemutatásával, majd Dr. Kozák Tamás, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium kereskedelemért felelős helyettes államtitkára tartott kormányzati nyitóelőadást.
A térkép születésének hátterét, felépítését és besorolási logikáját Ocskay László és Madar Norbert mutatta be. Madar Norbert ezt követően a PwC és a DKSZ közös kutatása, a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb eredményeit ismertette, Berkes Tibor, a Mastercard képviselője pedig „The future of finance is built together” címmel tartott előadást.
A digitális kereskedelem jövőjéről és nemzetgazdasági hatásairól szóló panelbeszélgetést Árvai Csaba (Boxy) moderálta. A beszélgetésben Bíró Pál (Google), Magyar Laura (Gazdasági és Energetikai Minisztérium), Nagy Szilvia (DHL Express) és Tajthy Krisztina (IVSZ) vett részt. A rendezvényt Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere zárta, aki a DKSZ következő lépéseiről is beszélt.
Négy réteg, egy piac
A vásárló számára közvetlenül látható, vízfelszín felett lévő, első két rétegbe a digitális árukereskedők, valamint a szolgáltatásokat és digitális javakat online értékesítő vállalkozások tartoznak.
A digitális kereskedelem nem ér véget a fizikai termékeket kínáló webáruházaknál: az utazástól és a jegyértékesítéstől a digitális tartalmakon át a szoftver-előfizetésekig számos területet magában foglal.
A harmadik réteget a kereskedőket kiszolgáló ökoszisztéma-szolgáltatók alkotják: többek között a technológiai, fizetési, logisztikai, marketing-, ügyfélszolgálati és üzleti háttérszolgáltatók.
A negyedik rétegben a működési környezetet alakító szervezetek jelennek meg, köztük a hatóságok, az érdekképviseletek, az oktatási és kutatóintézmények, valamint a fogyasztóvédelmi és finanszírozó szereplők.
A térkép egyes rétegeiben és kategóriáiban számos magyar vállalkozás áll helyt a nemzetközi szereplők mellett.
A hazai versenyképesség kérdése ezért nem szűkíthető le arra, hogy a magyar webáruházak hogyan teljesítenek a globális platformokkal szemben: ugyanilyen fontos a mögöttük álló hazai technológiai, logisztikai és szakmai szolgáltatók fejlődése, támogatása, valamint a saját részpiacaik megértése.
Mit mutatnak a piacméretadatok?
Az egyes területekről eltérő részletességű adatok állnak rendelkezésre, ezért a piacméret-becsléseket és az érintett vállalatok teljes árbevételét külön kell kezelni.
A térkép jéghegy analógiáját követve, a vízfelszín feletti rétegek közül a legjelentősebb halmaz természetesen az online kiskereskedők köre, melyből több mint 30 ezer működik Magyarországon. A PwC mérései szerint a mintegy 2100 milliárd forintos piacból körülbelül 400 milliárd forint az importkereskedelem.
Az ökoszisztéma térképen belül több, jelentős digitális tranzakciós és szolgáltatási részpiac mérete is meghatározható a rendelkezésre álló piackutatások és mérések alapján: A PwC becslése alapján a digitális tartalom piac 100 milliárd, a jegypiac 50 milliárd, a szállásfoglalási piac 11 milliárd, az apróhirdetési piac pedig 30 milliárd forintos nagyságrendet képvisel éves árbevétel tekintetében. A kereskedők rendeléseit kézbesítő logisztikai piac becsült mérete pedig szintén a PwC szerint mintegy 230 milliárd forint.
A vállalati árbevételek és a részpiaci forgalmak az eltérő tartalom és az átfedések miatt nem adhatók egyszerűen össze. A térkép a későbbi, összehasonlítható kutatások közös keretét teremti meg. A teljes ökoszisztéma és annak minden szintjét érintő egységes mérés így még a jövő feladata.
A hazai gazdaság versenyképessége az egész ökoszisztémán múlik
„A DKSZ digitális ökoszisztéma térképének egyik legfontosabb üzenete, hogy ma már a digitális kereskedőnek a legkevésbé kereskedelemhez kell értenie”
– összegez Madar Norbert, a DKSZ alelnöke, a PwC digitális kereskedelmi tanácsadását vezető igazgatója.
A jó termék és az értékesítési tudás önmagában nem elegendő: technológiát, adatot, készletkezelést, fizetést, logisztikát és ügyfélkiszolgálást kell összehangolni. Ehhez nem szükséges minden képességet házon belül felépíteni: megfelelő partnereket és együttműködő rendszereket kell választani.
„A magyar e-kereskedelemről általában a webáruházak toplistái alapján beszélünk, pedig a hazai kereskedők versenyképessége legalább annyira múlik a mögöttük álló szolgáltatókon és a szabályozási környezeten. Pusztán az árral nehéz felvenni a versenyt a globális platformokkal, a kiszolgálás minőségében viszont a hazai szereplők előnyben lehetnek. Ehhez látni kell, ki kicsoda a piacon, és ezt adja most meg a DKSZ ökoszisztéma-térképe”
– mondta Ocskay László, a DKSZ elnöke.
Merre tart a piac 2030-ig?
Az export, a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a fogyasztói bizalom erősítéséhez a kereskedők mellett a szolgáltatói hátteret és a működési környezetet is figyelembe kell venni a digitális kereskedelmet érintő fejlesztések során.
A térkép négy szövetségi és szakpolitikai iránynak adhat közös kiindulási alapot:
- az exportprogramok megújításának;
- a hazai szereplők célzott támogatásának;
- az online és offline értékesítési csatornákat összekapcsoló omnichannel kezdeményezéseknek;
- valamint a szabályozási és támogatási javaslatok kidolgozásának.
„A térképet kereskedőknek, szolgáltatóknak, szabályozóknak és döntéshozóknak készítettük, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlődéséről közös helyzetkép és fogalmak alapján lehessen gondolkodni. Nem egy újabb lista létrehozása volt a célunk, hanem az, hogy a piac összetett működését közérthetően mutassuk be, és ráirányítsuk a figyelmet azokra a pontokra, amelyek a hazai szereplők versenyképességét leginkább befolyásolják”
– tette hozzá Madar Norbert, a DKSZ alelnöke.
Hogyan készült a térkép?
A DKSZ szakértői az elérhető kutatások áttekintése mellett több mint harminc hazai működési esettanulmányt dolgoztak fel, hogy az egymást gyakran átfedő vállalati tevékenységekre következetesen alkalmazható kategóriarendszert alakítsanak ki.
A besorolás a cégek főtevékenysége helyett a digitális kereskedelemben betöltött érdemi szerepüket követi. Egy vállalat ugyanis egyszerre lehet kereskedő, piactér-üzemeltető és más kereskedők technológiai vagy logisztikai partnere. A besorolást a vevőkört, az értékesítési országokat és a csatornákat leíró jellemzők egészítik ki. A szolgáltatói kategóriák közötti eligazodást hét gyakorlati kérdés segíti:
- Mit árulok, és hogyan találnak meg?
- Hol és hogyan adok el?
- Hogyan érkezik be a pénz?
- Hogyan jut el a termék a vevőhöz?
- Hogyan tartom meg a vevőt?
- Mi fut a háttérben?
- Ki segít, hogy jól és szabályosan működjek?
A térkép így egy üzleti célhoz – például a külföldi terjeszkedéshez vagy egy piactérre való belépéshez – szükséges szolgáltatói kör átgondolásában is segítséget adhat a magyar vállalkozásoknak.
A szereplők azonosítása szakmai gyűjtésekre, kutatásokra és nyilvános forrásokra épült, köztük a PwC E-toplistára, a Growww Digital Hungarian Ecom Stars és az Oander Omnichannel Scale kutatásokra, valamint az OPTEN cégadatbázisára. A térkép nem rangsor, nem mutat partnerkapcsolatokat, és nem teljes körű szereplőlista. Egy vállalkozás hiánya nem szakmai értékítélet, a bekerülésnek pedig nem feltétele a DKSZ-tagság.
Bíró Pál, Google
Bíró Pál a Google Magyarország Country Managere, a hazai YouTube ökoszisztéma szakértője, a Startup Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség kezdeményezője és társalapítója. A DKSZ tagjaként célja, hogy a szövetség az e-kereskedelem helyzetét, a szereplők...
Tajthy Krisztina, IVSZ
Tajthy Krisztina az IVSZ főtitkára, az IT szektor meghatározó alakja. Az IND volt operatív igazgatója, illetve az észak-magyarországi régió informatikai cégeit tömörítő IT klaszter korábbi vezetője. Missziója a digitális munkaerőpiaci igényekre való reagálás...
Mészáros Ádám, DHL Express
Mészáros Ádám 2021 óta a DHL Express Magyarország Country Managere. Előző funkciójában - mint Vice President Marketing and Sales Central Europe - tanúja volt azoknak az áttörő export sikereknek, melyeket régiónk e-kereskedői értek el a Nyugat-Európai és tengerentúli...
Szetnics László, Mastercard
Szetnics László 2011 óta a Mastercard fizetéstechnológiai cég digitális megoldásokért felelős igazgatója. Úttörő szerepe volt a mobilfizetési megoldások hazai fejlesztésében és elterjesztésében, emellett jelentős hatással volt az e-commerce fizetések digitalizációjára...
Takács Borbála, Adevinta
Takács Borbála 20 éves ügynökségi tapasztalat után 2021 végén csatlakozott az Adevinta Hungary csapatához, amely olyan piacvezető márkákkal van jelen a hazai e-kereskedelmi ökoszisztémában, mint a Jófogás és a Használtautó.hu. A DKSZ-ben azért dolgozik, hogy a hazai...
Szabó László, Growww Digital
Szabó László a Growww Digital társtulajdonosa és társalapítója 16 éve tevékenykedik a Budapest-Pozsony-Prága tengelyen. Digitális marketingesként elkötelezett tevékenységet folytat a magyar e-kereskedelem fejlesztéséért és a hazai digitális sikertörténetek...









