Bíró Pál, Google

Szerző: | 2023. március 28. | Alapítói interjúk

Bíró Pál a Google Magyarország Country Managere, a hazai YouTube ökoszisztéma szakértője, a Startup Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség kezdeményezője és társalapítója. A DKSZ tagjaként célja, hogy a szövetség az e-kereskedelem helyzetét, a szereplők kihívásainak pontos ismeretében, olyan megoldásokkal segítse, amelyek nyomán a hazai szereplők megerősödhetnek és export hajlandóságuk fellendülhet.

Digitalizáció az individuum és a gazdaság spektrumában” – interjú Bíró Pállal.

 

– Miképp játszik fontos szerepet a digitalizáció, valamint a digitális kereskedelem a Google számára?

A legutóbb 2022-ben megjelent McKinsey ‘Digitális Kihívók’ című tanulmányában van egy nagyon fontos gondolat, ami a CEE régió digitális lehetőségeit és potenciálját mutatja be. Lényegében ismerteti, hogy a CEE régió országai, az úgynevezett Digitális Kihívók – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia –  hogyan tudnak a lehető leggyorsabban felzárkózni a digitális gazdaság terén a nyugat-európai, másként Digitális Élenjáróknak nevezett országokhoz (Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország).

„A tanulmány hangsúlyozza azt az óriási lehetőséget, ami a régiónk digitális gazdaságában rejlik. Az előrejelzések szerint 2030-ig a Digitális Kihívók számára megközelítőleg 200 milliárd eurós növekedési lehetőség van kilátásban.”

Ez egy aggregált előrejelzés, amely természetesen mind a 10 ország növekedési potenciálját magában foglalja.

„Mindemellett a tanulmány azt is bemutatja, hogy a 2019-2021 közötti digitális gazdaság rohammértékű növekedésének 80%-át az e-commerce biztosította, ezzel is bizonyítva, hogy a digitális kereskedelem a növekedés legerősebb motorjává nőtte ki magát az elmúlt években.”

– Az említett potenciál, fejlődési lehetőség mellett esetleg milyen kihívások jelentek meg?

Egyrészt nagyon kecsegtető látni, hogy Magyarország is része egy ekkora potenciállal bíró régiónak, viszont azt nem szabad elfelejtenünk, hogy országunk digitális érettsége aggasztóan el van maradva a régió többi országához és az Európai Unióhoz képest. Ha megnézzük az uniós DESI indexet (A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – a szerk.) látható, hogy Magyarország jelentős lemaradásban van digitális érettség tekintetében – az EU-n belül jelenleg a 22. helyet foglaljuk el, mely helyezés jelentősen közelebb áll a lista végéhez, mintsem az elejéhez. Ez különböző okokra vezethető vissza, viszont azt is látni kell, hogy ezen a nem túl előkelő helyzeten a digitális kereskedelem támogatásával tudunk a leghatékonyabban változtatni, fejleszteni.

„Azt gondolom, hogy jelenleg a társadalom digitalizációja és a digitális transzformáció az, ami a legnagyobb kihívást jelenti a hazai gazdaság számára.”

A fejlődés első lépése, hogy a cégek munkavállalói és a gazdaság szereplői ténylegesen értsék, hogy mit is jelent a digitalizáció: hogyan tud eljutni oda, hogy rendelkezzen egy alapszintű digitális kompetenciával. Hogyha ez az alapszintű kompetencia nincs meg, akkor viszont nem tudunk digitális transzformációról érdemben beszélni, hiszen nem fogják érteni a piaci szereplők, hogy mit és hogyan kellene csinálni az online térben.

“Amit látunk, hogy először egyéni szinten kell,  skálázható formában foglalkozni a magyar emberek digitális alapkompetenciáinak fejlesztésével, ami egyértelműen az oktatással kezdődik.”

Az ICT szektorban jelentős szakemberhiány figyelhető meg az elmúlt években, ami hatalmas problémát jelent önmagában véve, hiszen mindenkinek, aki digitális fronton szeretné magát erősíteni, üzleti szinten növekedni, ahhoz elengedhetetlen a szaktudás.

Az integráció oldalán is komoly problémák mutatkoznak – hiába válnak elérhetővé digitális megoldások, ha azokat a technológiákat utána nem kezdik el alkalmazni a gyakorlatban a piaci szereplők, legyen szó akár mikro-, közepes szintű vállalkozásról vagy multinacionális vállalatról. Az Egyensúly Intézet egy nemrég készült elemzése arra is rámutatott, hogy Magyarországon a KKV-k kétharmadának saját weboldala sincs, ami az egyéni kompetenciák hiányán túl szintén súlyosan befolyásolja a vállalati szintű digitális működés lehetőségét és a digitális érettséget.

– Alapító tagként és a szervezet elnökeként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Ahogy a DKSZ GKID-vel közösen készített hiánypótló Online Export kutatása rámutatott az egyik legnagyobb problémát a helyi szereplők belföldre fókuszáló gondolkodása jelenti. Míg a környező országokban – akár Romániát vagy Csehországot nézzük –  sokkal komolyabban foglalkoznak a határon túli piacokkal, addig a hazai kereskedők nem feltétlen érzékelik az exportban rejlő kitörési lehetőséget és fejlődési potenciált, ezáltal alapértelmezetten a hazai piac szűkös kereteiben gondolkodnak inkább.

„Gyakorlati tapasztalatokra és kutatásra támaszkodva a DKSZ célkitűzése, hogy jelentősen átalakítsa a hazai e-kereskedelmi ágazatot és megerősítse a magyar e-kereskedőket abban a tudatban, hogy a külpiaci terjeszkedés egy tanulható folyamat.”

Idén indítjuk el saját mentorprogramunkat, amely a magyar e-kereskedelmi szereplőknek személyre szabott tanácsadással olyan komplex tudásanyagot nyújt, mely hosszú távon meghatározó jelentőséggel bír.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

A sikeresség és a növekedésre való képesség egyik kulcsa egyértelműen a tanulási vágy. Ez együtt jár a nyitottsággal és a magunkba vetett hittel, hogy igenis képesek vagyunk alkotni és új szinteket elérni. Merni kell érdeklődni és ami még fontosabb, kérdezni, hiszen ez alapozza meg a fejlődést.

“Az iszonyatosan gyors tempóban változó világban és vele együtt a digitális szektorban, ha valaki nem tartja a lépést, nem hajlandó folyamatosan tanulni és követni a trendeket és a rengeteg ránk zúduló információt, az nem lesz képes hosszú távon versenyben maradni.”

Csak úgy lehet érvényesülni és sikereket elérni, ha nyitottságot mutatunk és megpróbálunk lépést tartani ezzel az elképesztő módon felgyorsult világgal. Ehhez attitűdbeli változásra is szükség van, ami minden szinten végbe kell hogy menjen. 

“A paradigmaváltásra vezetői szinten is nagy szükség van: agilisnak és inspirálónak kell lenni, hiszen enélkül a példamutatás nélkül a fejlődés nem fog magától megvalósulni.”

DKSZ nyerte a Bridge Budapest díját

DKSZ nyerte a Bridge Budapest díját

Mérhetetlen örömmel és büszkeséggel jelentjük be, hogy idén a DKSZ nyerte el a Bridge Budapest Üzleti Közösségi Díját, Szektorális Együttműködések kategóriában Június 13-án a Business Fest adott otthont a Bridge Üzleti Közösségi Díjátadónak, mely azokat a hazai üzleti...

HungarEcomm Stars 2024

HungarEcomm Stars 2024

Első alkalommal került átadásra a HungarEcomm Stars díj A HungarEcomm Stars lista a legdinamikusabban növekvő és legvilágpiacképesebb, magyar tulajdonú e-kereskedőket gyűjti össze. A Growww Digital által készített - a DKSZ és az Ecommerce Hungary támogatása mellett...

A PwC megvette a GKID-t

A PwC megvette a GKID-t

Új fejezet: a PwC felvásárolta a GKID-t A GKID megállapodást kötött a PwC-vel, melynek értelmében a Pricewaterhouse Coopers Magyarország Kft. 100%-os tulajdonrészt szerzett a GKID Research & Consulting Kft-ben. Ezzel a PwC tanácsadási üzletága digitális...

Mentorprogram nyitja a nemzetközi e-kereskedelem kapuit

Mentorprogram nyitja a nemzetközi e-kereskedelem kapuit

Sikerrel zárult a magyar e-kereskedők külföldi terjeszkedését támogató DKSZ szakmai program A DKSZ által szervezett, a magyar e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését támogató szakmai programja sikeresen befejeződött. Az ősszel indított, díjmentes és cégekre szabott...

Sikeresen lezajlott a Speeding Up CEE konferencia

Sikeresen lezajlott a Speeding Up CEE konferencia

Speeding up CEE: A technológia és a digitális gazdaság fejlődésének lehetőségei A június 18-ai Speeding Up CEE konferencia keretén belül a meghívott iparági vezetők és kormányzati képviselők megismerhették, milyen prioritásokat lát a régióban digitalizáció és a...

GKID-Mastercard: Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/I.

GKID-Mastercard: Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/I.

Elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete, miközben hazánkban is hódítanak a kínai webshopok Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot is érint. Az...