Elindult a nevezés a 2025-ös HungarEcomm Stars díjra

A Growww Digital idén is meghirdeti Magyarország egyedülálló e-kereskedelmi elismerését, a HungarEcomm Stars díjat, mellyel azoknak a magyar, illetve Magyarországon működő vállalatoknak a teljesítményét ismerik el, amelyek bizonyítottan versenyképesek a hazai, illetve a nemzetközi piacokon is. A díjra történő nevezés június 25-ével elindult, a jelentkezési határidő 2025. július 13.

A tavalyi évhez hasonlóan a díj célja, hogy reflektorfénybe helyezze azokat a magyar e-kereskedelmi szereplőket, akik kimagasló eredményeket érnek el.

„A célunk, hogy a HungarEcomm Stars díjjal évről évre rávilágítsunk arra, mennyire fontos a hazai cégek versenyképességének növelése, illetve a legkiemelkedőbb vállalatok fejlődésének, teljesítményének és eredményeinek elismerése – hiszen ők azok, akik példát mutatnak és inspirációt nyújtanak az egész piac számára.”

– mondta Szabó László, a Growww Digital társalapítója, a DKSZ elnökségi tagja.

Bővül a díjazottak köre: jön az Omnichannel kategória

2025-ben a HungarEcomm Stars díj egy új, különösen aktuális területtel bővül: az Omnichannel kategóriával. Ez a kategória azokat a kereskedőket ismeri el, akik kiemelkedő hatékonysággal integrálják online és offline értékesítési csatornáikat, és ezzel példaértékű vásárlói élményt biztosítanak. A kategória kritériumait és módszertanát a Growww Digital az Oander Development szakértő csapatával közösen dolgozta ki, a legfrissebb omnichannel trendek és technológiai megoldások figyelembevételével.

„Az omnichannel működés ma már nem extra, hanem alapelvárás. Azok a kereskedők maradnak versenyben, akik zökkenőmentesen kapcsolják össze az online és offline élményeket. Nagy öröm számunkra, hogy a Growww Digital partnereként egy új díjkategória szakmai hátterét biztosíthatjuk, és ezzel elősegíthetjük a hazai kereskedők fejlődését egy globálisan is releváns irányban.”

– fejtette ki Ocskay László, az Oander Development ügyvezetője, a szövetség elnökségi tagja.

A pályázat részletei és nevezési lehetőség

A díjra nevezni a kezdeményezés oldalán keresztül lehet: https://hungarecommstars.hu/jelentkezes. A beküldött jelentkezéseket a Growww Digital, az Oander Development és a PwC szakemberei értékelik, figyelembe véve az üzleti-gazdasági eredményeket, a hazai és külföldi piaci teljesítményt, a marketingcsatornák kiaknázását, illetve az ügyfélélményt. A végső eredményeket az októberi Internet Hungary konferencián hirdetik ki egy ünnepélyes díjátadó keretében.

„Mindenképpen érdemes odafigyelni a legjobban teljesítő, részben vagy egészben digitálisan értékesítő kereskedőkre, hiszen felhalmozott tudásuknak, tapasztalataiknak köszönhetően minden magyar e-kereskedő rengeteget tanulhat tőlük.”

– hangsúlyozta Zabari István, az Ecommerce Hungary elnöke.

Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest.

Élénkülő online vásárlási kedv

Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.

„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”

– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.

A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak

„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel. Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.” – Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere

Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok

A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).

Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.

„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek. A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.

Tovább hódítanak a csomagautomaták

A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott. Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.

A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.

10-ből 4 rendelést már előre fizetünk

A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.

„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás” – hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.

2025-ös e-kereskedelmi trendek

A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.

1. Marketplace megoldások terjedése

A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.

2. Külföldre lépés kényszere

A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.

3. Vásárlói élmény kimaxolása

A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.

„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”

– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.

A PwC E-toplista 2024 eredményei: Új listavezető, az FMCG nagyot ment tavaly

4 kategória: legnagyobb, FMCG, magyar, legismertebb – 2024 legsikeresebb e-kereskedőinek rangsorát tette közzé a PwC Magyarország június 19-én egy szakmai esemény keretein belül, ahol jelen volt az érintett, több mint 40 kereskedő színe-java. Az E-toplista rendezvényen bemutatták a Digitális Kereskedelmi Körkép kutatás 2024-es eredményeit is, de szó esett az e kereskedelem jogi szabályozásáról, adatvezérelt lojalitási programokról és az online kereskedelmet érintő kiberbiztonsági kockázatokról is.

10 éves az E-toplista

A PwC Magyarország Digital Commerce csapata (ex-GKID) 2015-től kezdődően publikál éves rangsorokat a magyar piacon működő, legnagyobb forgalmat generáló online kereskedőkről. A 2024-es E-toplistán 4 kategóriában mutatták be a legsikeresebb piaci szereplőket a PwC budapesti székházában tartott rendezvényen.

Cserjés-Kopándi Ildikó, vezető menedzser, az esemény házigazdája köszöntőjében utalt arra, hogy míg a kutatás első évében mindössze 1400 webáruház szerepelt a mintában, ez a szám ma több tízezres.

„Akik a mostani kiélezett versenyben talpon tudnak maradni, feltétlenül megérdemlik az elismerést, hiszen ők hajtják előre a magyar és régiós e-kereskedelmet.”

Az E-toplista rangsor mögötti kutatásokban szakmai partnerként részt vevő Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős országigazgatója, Márkus Gergely szintén a digitális kereskedelem határtalanná válását hangsúlyozta:

„Büszkén mondhatom, hogy az E-toplistán nevesített 44 kereskedő vállalat mindegyike az egyre inkább globalizálódó, határok nélküli, kihívásokkal teli digitális kereskedelmi környezet ellenére is vezető szerepet tölt be a saját szegmensében, példát mutatva ezzel mind a digitális kereskedelmi iparág, mind a vásárlók, mind pedig a teljes magyar gazdaság számára.”

Új listavezető a legnagyobb forgalmú e-kereskedőknél

A 2024-es online kiskereskedelmi forgalom alapján Magyarország legnagyobb webáruháza a cseh Alza.hu, mely az eddigi éllovas eMAG-tól vette át az első helyet. Piacvezető szerepét az is jól mutatja, hogy a top 15-ön belüli legnagyobb éves forgalomnövekedés, valamint a mostani mezőny mindhárom rangsorát tekintve a legnagyobb százalékos és nominális tranzakciónövekedés is az Alzához köthető.

A második legnagyobb online forgalmú kereskedő a szintén cseh anyacéggel rendelkező Kifli.hu lett, míg a harmadik helyet a MediaMarkt szerezte meg. Két „újonc” – a BestByte (11. hely) és a Rossmann (14. hely) – először került fel az összesített listára.

Látványos növekedések és csökkenések a top 15-nél

A magyar piacon működő, helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb e kereskedő együttes forgalma bruttó 463,1 milliárd forint volt 2024-ben, ami 12,4%-os bővülés az idei listán szereplő kereskedők 2023-as eredményeihez képest. Ezzel az eredménnyel a top 15 súlya a belföldi e-kereskedelmi piacból 29%-ot tesz ki, a teljesített rendelések tekintetében pedig 34%-os növekedést értek el együtt. A top 15-ből tizenegy e-kereskedő forgalma nőtt 2024-ben, átlagosan csaknem 25%-kal. Ez 2,5-szerese a teljes belföldi e-kereskedelmi piac növekedési ütemének, mely a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatása alapján 9,7% volt ebben az időszakban.

„A turbulens piaci környezet polarizáltabbá teszi a kereskedők közötti versenyt is, így sok esetben nőtt a szakadék az ugyanazon kategórián belül működő cégek között. Az átlagon felüli növekedések mellett a visszaesések is jelentősebbek voltak a top 15 ben, ugyanis négy e-kereskedő forgalma csökkent 2024-ben, a visszaesés mértéke átlagosan 24% volt”

– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digital Commerce csapatának vezetője.

Új termékkategória és legnagyobb növekedés az FMCG rangsorban

A legnagyobb online FMCG kereskedők nevesített mezőnye idén már 12 kereskedőt  számlál, a kisállat kategória két képviselője, a Petissimo és a Fressnapf újak a listán. A hazai online FMCG piacot immár harmadik éve magabiztosan a Kifli uralja, sikereihez a magas szintű, gyors, akár aznapi kiszállítás biztosítása is hozzájárult. A 2. helyen végző Tesco 2023-as stagnálását követően 2024-ben ismét látványos, két számjegyű növekedést produkált, és a Rossmann került még fel a dobogóra.

Az idei teljes E-toplistát tekintve a legnagyobb online FMCG kereskedők érték el a legnagyobb növekedést, melynek átlagos éves mértéke 25%. Ez a Wolt Marketnél bőven 50% felett alakult, a top 12 FMCG kereskedő összesített online forgalma pedig bruttó 156,4 milliárd forint volt 2024-ben. A teljesített rendelések száma elérte a 7,1 millió darabot, és két szereplőnél a rendelési szám meghaladta az egymilliót, ami egyértelműen mutatja a vásárlási frekvencia növekedésre gyakorolt hatását.

Bővült az 5 milliárd feletti magyar e-kereskedők mezőnye

Míg az elmúlt két évben nem lépett be új e-kereskedő az „5 milliárdos” magyar vállalatok táborába, addig 2024-ben 3 új szereplővel – BestByte (5.), Elektrik Store (13.), és Coolmobile (17.) –, valamint 1 piactérrel (Fizz.hu) is bővült a lista, ami így már 17 helyezettet számlál. Utóbbi az OTP Csoport 2024-ben indult webáruházához köthető, mely alig féléves publikus működést követően ért fel a magyar mezőny 15. helyére.

„A Fizz révén – közvetve – több száz magyar kereskedő is lehetőséghez jut a digitális értékesítés terén, ezért a piactér sikere hozzájárul az egész magyar e-kereskedelmi piac fejlődéséhez, egyúttal mutatja a bankszektor és a digitális tranzakciós piacok közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatot is”

– értékelte Nagy Ádám Gusztáv, a PwC digitális tanácsadási területének igazgatója.

A legnagyobb 17 magyar e-kereskedő összesített forgalma 2024-ben 211,2 milliárd forintot, sikeresen teljesített rendeléseik száma pedig 5,6 millió darabot tett ki. A növekedést elérő e-kereskedők átlagos bővülése 15%-os, a csökkenéssel zárók pedig átlagosan 6%-ot veszítettek a forgalmukból 2024-ben.

„A több tízezer magyar e-kereskedő volumenéhez viszonyítva ez a szám még mindig alacsonynak tekinthető, és önmagában is jelzi a nehezedő piaci körülményeket, amit a TEMU és az import kereskedelem utóbbi 1-2 éves térnyerése csak tovább nehezített”

– emelte ki Tímár Szabolcs, a PwC kutatásának módszertanáért felelős vezető
menedzser.

A legnagyobb online forgalommal rendelkező magyar kereskedők listájának első helyét továbbra is – immár 4. alkalommal – őrzi az Euronics, a második legnagyobb magyar webáruház változatlanul az Aqua, a dobogó harmadik fokára pedig egy év kihagyás után újból az iPon léphetett fel. Utóbbihoz köthető a magyar mezőny legnagyobb éves forgalomnövekedése, míg rendelési állomány terén a Homelux tudott százalékosan a legnagyobbat fejlődni.

Nemzetközi terjeszkedés nélkül nincs növekedés

„A PwC saját elemzéseiben is sokszor hangsúlyozza, hogy a magyar e-kereskedők hosszútávú, fenntartható növekedésének egyik kulcsa a nemzetközi terjeszkedés. A határon túli értékesítés terén az idei mezőny több tagja is rendelkezik már tapasztalattal, közülük a legnagyobb export értékesítésből származó online forgalom a Pepitához köthető. A magyar lista 4. és az összesített rangsor 10. helyén záró vállalat a 2024-es export forgalmával már önmagában is bekerülhetne a mostani, 5 milliárdos online forgalom feletti magyar mezőnybe, ami jól szemlélteti a terjeszkedésben rejlő üzleti potenciált” – mutatott rá Madar Norbert.

A rangsor kihirdetését megelőzte több szakmai előadás. A Digitális Kereskedelmi Körkép 2024-es eredményeiből kiderült, hogy a határtalanná váló online piactér igencsak feladja a leckét a hazai szereplőknek, és a belföldi e- kereskedelem növekedését már egyértelműen az import húzza. A megújuló hazai és EU-s szabályozói környezetről szólva Straubinger Zsófia, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal jogásza a kiskereskedelmi vállalkozásokra nehezedő növekvő bírságok és a szigorodó hatósági felügyelet jelentette terheket emelte ki.

Az adatvezérelt lojalitási programok kapcsán Kiss Virág, a PwC tanácsadója hat hűség perszónatípust mutatott be, valamint egy marketingautomatizáció bevezetésével kialakított új hűségprogramról szóló esettanulmányt. A PwC hamarosan megjelenő Voice of the Consumer globális kutatásából pedig Mekler Anita, a PwC fogyasztói piacokért felelős cégtársa villantott fel pár részletet.

A kibertámadásoknak fokozottan kitett online kereskedői és fizetési platformok biztonságával kapcsolatban Mondovics Péter, a Mastercard Magyarország marketing menedzsere a szektorokon átívelő kollaborációk szerepét hangsúlyozta egy olyan digitális ökoszisztémában, ahol az adatvédelmi incidensek áldozatainak 43%-a nem lép többet kapcsolatba az érintett szolgáltatóval.

Összefogásra van szükség a kibercsalások megállításához

30 milliárd forint kárt okoztak a kiberbűnözők tavaly. Bár minden iparágban aktívak, tevékenységüknek különösen kitettnek számít az online kereskedelem. Az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, minden ötödik felhasználó pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt – derül ki a Mastercard nemrég nyilvánosságra hozott, hiánypótló és nagyszabású kutatásából, amely a kiberbűnözés magyarországi helyzetét vizsgálta a felhasználók, a vállalatok és a kiberbiztonsági szakemberek szempontjából is. 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérte a 9500 milliárd dollárt, 2028-ra mindez akár 13000 milliárd is lehet. Ami a magyar GDP több, mint hatvanszorosa.

A magyar lakosság majdnem fele (48%) személyesen, vagy közvetlen környezetén keresztül volt már érintettje csalásnak, de csupán körülbelül ötödük (22%) tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére. A felnőttek 70%-a tisztában van vele: nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót, tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon. Hiába ugyanis a több faktoros azonosítás, a jól megtervezett biztonsági rendszerek, a leggyengébb láncszem mindig az érzelmi nyomás alá helyezett, a felkészületlen, vagy akár épp az egyszerűségre törekvő és a biztonsági kockázatokban nem jártas felhasználó.

Ennek ellenére hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat: miközben az áldozatok száma éves szinten tízezres, az okozott károké pedig immár tízmilliárdos nagyságrendű, még a legfelkészültebbnek gondolt 18-29 évesek digitális biztonsági tudása is alig éri el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – írja az Age of Cybercrime 2025, amelyet a Mastercard elsőként a Kiberpajzs kezdeményezésben résztvevő bankok és más szervezetek számára tett elérhetővé, hiszen az ijesztő tempóban növekvő kiberbűnözést csak összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással lehet megfékezni.

Az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik Magyarországon. A felhasználók 46%-a nem tudta megkülönböztetni a szolgáltatók és kereskedők valódi üzeneteit a csaló üzenetektől. A fiatalok a magabiztos digitális jártasságuk miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből. A felmérés szerint minél idősebb valaki, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a digitális csalásokkal szembeni felkészültségében – ugyanakkor a teszt adatai alapján a gyakorlatban az idősebb korosztályok mégis jobban teljesítettek a fiatalabbaknál.

A növekvő számú sikeres csalási kísérlet és a kiberbűnözők más tevékenysége jelentős reputációs kockázatot hordoz, amely tendencia képes arra, hogy aláássa azt a bizalmat, amelyre az online kereskedelem és a digitális fizetési ökoszisztéma épít. A sikeres kibertámadást elszenvedő kis- és közepes vállalkozások hatvan százaléka fél éven belül abbahagyja a tevékenységét a támadás okozta károk következtében. A bűnözők kedvelt célpontjai között jelenleg a közszféra fenyegetettsége a legnagyobb; az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta.

A legbiztosabb védekezés pedig a naprakész tudás, az információmegosztás és az edukáció – állapítja meg az AgeofCybercrime2025. A KiberPajzs előremutató kezdeményezés annak érdekében, védőernyőt nyújtsanak a potenciális áldozatoknak és visszaszorítsák a digitális bűnözést, de folyamatosan lépést kell tartani a kiberbűnözők technológiai előre menetelésével, és az információmegosztás kulcsfontosságú ebben a küzdelemben.

„A kiberbűnözés kora 2025 olyan egyedülálló és hiánypótló tanulmány, amely egyszerre ismerteti a magyar és a regionális trendeket a támadásokkal kapcsolatban, és mélységében, adat-alapon mutatja meg a támadások trendjeit és a felhasználók kiberbiztonsági tudását. Ez a tanulmány értékes fogódzó lehet abban a munkában, amelynek célja a biztonsági szint fejlesztése”

– mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

A támadók képességei mindig együtt bővülnek a technológiai lehetőségekkel. Automatizáció, kooperáció, szolgáltatás kiszervezés, külső tudás bevonása, mesterséges intelligencia, információmegosztás – ezeket az eszközöket használják a bűnözők a profit maximalizálására. Gyorsan fejlődő „iparágról” van szó, ahol kritikus jelentőségű az információk terjedése. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül.