Összefogásra van szükség a kibercsalások megállításához

30 milliárd forint kárt okoztak a kiberbűnözők tavaly. Bár minden iparágban aktívak, tevékenységüknek különösen kitettnek számít az online kereskedelem. Az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, minden ötödik felhasználó pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt – derül ki a Mastercard nemrég nyilvánosságra hozott, hiánypótló és nagyszabású kutatásából, amely a kiberbűnözés magyarországi helyzetét vizsgálta a felhasználók, a vállalatok és a kiberbiztonsági szakemberek szempontjából is. 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérte a 9500 milliárd dollárt, 2028-ra mindez akár 13000 milliárd is lehet. Ami a magyar GDP több, mint hatvanszorosa.

A magyar lakosság majdnem fele (48%) személyesen, vagy közvetlen környezetén keresztül volt már érintettje csalásnak, de csupán körülbelül ötödük (22%) tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére. A felnőttek 70%-a tisztában van vele: nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót, tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon. Hiába ugyanis a több faktoros azonosítás, a jól megtervezett biztonsági rendszerek, a leggyengébb láncszem mindig az érzelmi nyomás alá helyezett, a felkészületlen, vagy akár épp az egyszerűségre törekvő és a biztonsági kockázatokban nem jártas felhasználó.

Ennek ellenére hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat: miközben az áldozatok száma éves szinten tízezres, az okozott károké pedig immár tízmilliárdos nagyságrendű, még a legfelkészültebbnek gondolt 18-29 évesek digitális biztonsági tudása is alig éri el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – írja az Age of Cybercrime 2025, amelyet a Mastercard elsőként a Kiberpajzs kezdeményezésben résztvevő bankok és más szervezetek számára tett elérhetővé, hiszen az ijesztő tempóban növekvő kiberbűnözést csak összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással lehet megfékezni.

Az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik Magyarországon. A felhasználók 46%-a nem tudta megkülönböztetni a szolgáltatók és kereskedők valódi üzeneteit a csaló üzenetektől. A fiatalok a magabiztos digitális jártasságuk miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből. A felmérés szerint minél idősebb valaki, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a digitális csalásokkal szembeni felkészültségében – ugyanakkor a teszt adatai alapján a gyakorlatban az idősebb korosztályok mégis jobban teljesítettek a fiatalabbaknál.

A növekvő számú sikeres csalási kísérlet és a kiberbűnözők más tevékenysége jelentős reputációs kockázatot hordoz, amely tendencia képes arra, hogy aláássa azt a bizalmat, amelyre az online kereskedelem és a digitális fizetési ökoszisztéma épít. A sikeres kibertámadást elszenvedő kis- és közepes vállalkozások hatvan százaléka fél éven belül abbahagyja a tevékenységét a támadás okozta károk következtében. A bűnözők kedvelt célpontjai között jelenleg a közszféra fenyegetettsége a legnagyobb; az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta.

A legbiztosabb védekezés pedig a naprakész tudás, az információmegosztás és az edukáció – állapítja meg az AgeofCybercrime2025. A KiberPajzs előremutató kezdeményezés annak érdekében, védőernyőt nyújtsanak a potenciális áldozatoknak és visszaszorítsák a digitális bűnözést, de folyamatosan lépést kell tartani a kiberbűnözők technológiai előre menetelésével, és az információmegosztás kulcsfontosságú ebben a küzdelemben.

„A kiberbűnözés kora 2025 olyan egyedülálló és hiánypótló tanulmány, amely egyszerre ismerteti a magyar és a regionális trendeket a támadásokkal kapcsolatban, és mélységében, adat-alapon mutatja meg a támadások trendjeit és a felhasználók kiberbiztonsági tudását. Ez a tanulmány értékes fogódzó lehet abban a munkában, amelynek célja a biztonsági szint fejlesztése”

– mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

A támadók képességei mindig együtt bővülnek a technológiai lehetőségekkel. Automatizáció, kooperáció, szolgáltatás kiszervezés, külső tudás bevonása, mesterséges intelligencia, információmegosztás – ezeket az eszközöket használják a bűnözők a profit maximalizálására. Gyorsan fejlődő „iparágról” van szó, ahol kritikus jelentőségű az információk terjedése. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül.

A hazai e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre 25 éves fennállása óta még nem volt példa

2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac a PwC Q1-Q3 közötti mérései és Q4-re vonatkozó előzetes adatai alapján 15%-os árbevétel-növekedés mellett 1920 milliárd forintos forgalmat érhetett el, melyből 17%-ot – mintegy 330 milliárdot – már az import kereskedelem generált. Az import 2024-ben egyértelműen a növekedés motorjává is vált, mivel a belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10%-ot tudott emelkedni. Az online rendelések negyede csomagautomatákon keresztül jut el a vásárlókhoz, a Temu pedig 2024 legnagyobb vásárlótáborral és rendelési számmal bíró e-kereskedőjévé vált. – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép riportjának legújabb kiadásából, melyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség közreműködésével készített.

A globális óriások árnyékában egyre élesebb a verseny

A magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa. Az e-kereskedelem fejlődésének motorját már nem a belföldi és EU-s kereskedők jelentik, hanem a határon túli, import kereskedelem. Ezért amikor „magyarországi e-kereskedelmi piacról” beszélünk, fontos hozzátennünk, hogy mit értünk a „piac” alatt.

„Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar e-kereskedelmi piac szinte kizárólag a Magyarországon működő vagy hazánkra stratégiai piacként tekintő EU-s kereskedőkből állt (magyar weboldallal és sokszor lokális csapattal). A belföldi e-kereskedőkön felül a nemzetközi kereskedők sokáig csak egy kicsi, jól tipizálható vásárlóréteg számára voltak releváns beszerzési forrás. Mostanra azonban a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben”

– emelte ki a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb megállapítását Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség alelnöke.

Immár az import hajtja az e-kereskedelmi piacot

Az e-kereskedelem növekedési üteme 2022-ben és 2023-ban követte a teljes kiskereskedelmét, és nem tudott érdemben gyorsulni elsősorban a magas infláció elterelő hatása és az alávásárlások miatt. Ez a trend fordult meg 2024-ben. Az importéra beköszöntével a magyarországi e-kereskedelem két pólusúvá vált, hiszen a belföldi és az import e-kereskedelem versenye határozza meg az ökoszisztémát. Bár még csak az első három negyedév kapcsán áll rendelkezésre teljes körű adat, a PwC mérései szerint a teljes piac 2024-es, összesített forgalma kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett. Ebből a teljes tortából a belföldi és EU-s kereskedők 10%-os növekedés mellett mintegy 1600 milliárd forintot tesznek ki, melyhez az import e-kereskedelem – amit elsősorban a Temu dominál – további 330 milliárd forintot ad hozzá.

„A Temu magas szintű üzemeltetési modellje – gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat – a vásárlói elvárásokat is megemelte, és a belföldi kereskedők az akciókon túl szolgáltatási színvonal fejlesztéssel (például szélesebb körű, gyorsabb logisztika) próbálnak versenyben maradni”

– tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

Nyomás alatt a hazai kereskedők

A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala olyan nyomást helyez a magyar kereskedőkre, amely technológiai fejlesztéseket, innovatív stratégiákat és fokozott marketingtevékenységet követel meg. A Temu sikere azt bizonyítja, hogy a vásárlók egyre inkább az ár-érték arány alapján döntenek, miközben a gyors szállítás és a kényelmes ügyintézés is alapelvárássá vált.

A régiós és nemzetközi verseny fokozódása mellett már a termékkategóriák tekintetében is turbulenssé vált a piac: míg az FMCG és a szépségápolási szektor továbbra is jelentős növekedést mutat (+24% és +23%), addig például a ruházati, lakásfelszerelési és barkács kategóriák forgalma visszaesett, amit főként az importtermékek árnyomása és a vásárlói szokások átalakulása magyaráz.

A kutatásban részt vett e-kereskedők véleménye alapján a hazai webáruházak számára a legnagyobb kihívást az új vásárlók szerzése (48%), a vásárlási gyakoriság növelése (39%) és a tőkehiány (35%) jelentik. A növekvő külföldi verseny és a piacterek térnyerése (27%) pedig tovább növeli a prést a hazai szereplőkön.

„A magyar e-kereskedők számára a globális és régiós szereplőkkel folytatott versenyben való helytálláshoz fejlett szolgáltatásokra, technológiai innovációra és magas szintű vásárlói élményre van szükség”

– értékelte a kereskedők legnagyobb problémáit Timár Szabolcs, a PwC iparági szakértője és a kutatássorozat vezető elemzője.

2024 Magyarországon is a Temu éve volt

Követve az Európa-szerte tapasztalható folyamatokat, a Temu alig egy év alatt Magyarországon is az egyik legnagyobb e-kereskedővé nőtte ki magát. A kínai piactér a PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló iparági mérései szerint 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált, amihez – online vásárlói felmérések alapján – mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

Bár a Temu 2024 utolsó hónapjaiban némileg lendületet vesztett – amiben az emelkedő árai és a romló árfolyam egyaránt közrejátszott – agresszív marketingkampányával nemcsak bevonzotta a vásárlókat, hanem az év egészét tekintve növelte is vásárlási gyakoriságukat. Kedvező árai miatt a vásárlók ugyanakkora költségkeretből több terméket tudtak vásárolni, ami tovább fokozta a vásárlási aktivitást.

A Digitális Kereskedelmi Körképben publikált adatok szerint az online vásárlók egyharmadának (34%), a 18-29 éves korosztály csaknem felének (47%) ott van a Temu applikációja a telefonján. 77% az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, jelentős azonban azoknak az aránya is, akik a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

Az applikáció terjedésével párhuzamosan a Temu fokozatosan letekert hirdetési intenzitásából, amit a Digitális Kereskedelmi Körképben bemutatott legfrissebb Growww Digital Temu Index is alátámaszt. A hirdetési költéseken alapuló adatok szerint a kínai óriás hirdetési jelenléte még mindig számottevő Magyarországon, de folyamatosan, hónapról hónapra enyhül, 2025 januárjában pedig már mintegy 29%-os csökkenés látható 2024 januárjához képest. Vagyis a Temu közel harmadával csökkentette a hirdetési intenzitását az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.

„A magyar e-kereskedőknek két lehetséges jövőképe van a globális óriások által uralt e-kereskedelem korában: megmaradni belföldi, lokális szereplőnek a hazai piacon, vagy a már bevált receptet alkalmazva regionális kereskedővé nőni. A cseh és a lengyel piaci szereplők már évek óta a terjeszkedés útját járják, és ennek eredményét, sikerességét itthon is láthatjuk”

– foglalta össze a kitörési lehetőségeket Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség ügyvezető partnere.

A legalább havonta rendelő, rutinos vásárlói bázis adja a rendelések háromnegyedét

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31%), az eseti vásárlók (38%) és a rendszeres vásárlók (31%). A vásárlói bázis gyors növekedésével párhuzamosan a vásárlások gyakorisága tavaly enyhén csökkent, de a forgalom nagyobb részét – a csomagvolumen 75%-át – a rendszeres vásárlókat alkotó, legalább havi rendszerességgel online vásárló 31% bonyolította le 2024-ben.

Az elmúlt évek során a gazdasági nyomás és a magas infláció hatására a magyar vásárlók is tudatosabbá váltak. A Digitális Kereskedelmi Körképből kiderül, hogy 54%-uk mérlegeli, hol érdemes vásárolni, 36%-uk pedig gyakran elgondolkodik azon, hogy valóban szükséges-e egy adott termék megvásárlása. Az átlagos kosárérték 2024 során stagnált, ami a javuló, de a korábbi évekhez képest még mindig magasnak tekinthető inflációs környezetben az árérzékenység további fokozódását jelzi.

„A magyar vásárlók sokkal tudatosabbak lettek az utóbbi években, és ez átalakítja az e-kereskedelmi piac működését is. A tudatosság növekedése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a kereskedők számára, hogy kreatívabb ajánlatokkal és jobb ügyfélélménnyel tartsák meg a vásárlókat. Az ügyfelek szegmentálása, a prémium szolgáltatások igénybevételére feljogosító hűségprogramok, a halasztott fizetési konstrukciókat kínáló Buy Now Pay Later megoldások, illetve az olyan innovatív szolgáltatások, mint a csomagautomata, valamint az aznapi vagy garantált másnapi szállítás a vásárló megtartására és a fogyasztási gyakoriság ösztönzésére irányulnak”

– hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője.

Technológiai fejlesztésekkel a vásárlói élmény növeléséért

Az e-kereskedelmi ügyfélélmény kulcsa egyértelműen a technológiai innovációkban rejlik, aminek egyik fontos területe a rendelések fizetése. A Digitális Kereskedelmi Körkép adatai szerint az online vásárlások 39%-át előre fizetéssel (bankkártyás vagy egyéb digitális fizetéssel) rendezték, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61% volt.

„2024-ben tovább nőtt az előrefizetések aránya: már 10-ből 4 online rendelést előre kifizetnek a magyar vásárlók. Az olyan technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, mint a mentettkártyás és mobiltárcás fizetés az online kártyás fizetéseket egyre szívesebben alkalmazzák a készpénzes utánvét helyett.”

– mutatott rá Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató DKSZ elnökségi tagja, a Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A rendelések átvételi módjait illetően 2024-ben új sebességi fokozatra kapcsolt a csomagautomaták terjedése: tavaly már minden negyedik e-kereskedelmi rendelést csomagautomatákba kértek a magyar vásárlók, ami részben annak is köszönhető, hogy az automaták száma 2024-ben csaknem megduplázódott 2023-hoz képest, és négy év alatt közel 9000 darabra emelkedett.

Nemzetgazdasági szempontból is fontos a hazai digitális kereskedelem erősítése

A Digitális Kereskedelmi Körkép tanulságait összegezve Bíró Pál, a DKSZ elnöke és a Google magyarországi vezetője arra utalt, hogy bár 2025 elején már mutatkoznak kedvezőbb tendenciák, továbbra is nagy a nemzetközi és régiós nyomás az e-kereskedelemben, ezért fontos támogatni és erősíteni a magyar kereskedők versenyképességét:

„2024 megmutatta, hogy a magyar e-kereskedelmi piacnak alkalmazkodnia kell a változó, globalizálódó körülményekhez, de a hosszútávú siker érdekében elengedhetetlen a gyors reagálás és a folyamatos fejlesztés. A hazai vállalkozások számára a nemzetközi trendek követése, a vásárlói igényekhez való igazodás, valamint a régiós terjeszkedés jelenti a túlélés és a növekedés kulcsát. Ennek érdekében szakmai, szövetségi és kormányzati oldalról is kiemelten fontos, hogy irányt mutassunk és edukációval, szakemberképzéssel, valamint támogatási és mentor programokkal segítsük az ökoszisztéma erősödését. Ennek részeként 2025-ben is elindul a DKSZ Mentorprogramja, miközben további képzési lehetőségek megteremtésén is dolgozunk.”

Első alkalommal került átadásra a HungarEcomm Stars díj

A HungarEcomm Stars lista a legdinamikusabban növekvő és legvilágpiacképesebb, magyar tulajdonú e-kereskedőket gyűjti össze. A Growww Digital által készített – a DKSZ és az Ecommerce Hungary támogatása mellett megvalósuló – lista 2024-ben összesen 47 céget tartalmazott, amely a szakma krémjét sorakoztatja fel: a felső egy ezreléket, akik jó példával szolgálhatnak a magyar vállalkozásoknak.

Az e-kereskedelem Magyarországon – és a régióban is – jelentősen bővül majd a következő 10 évben. Becslések szerint 2035-re az 25%-os részesedést is elérheti a teljes kiskereskedelmi forgalomból.

Így tehát a magyar gazdaságban meghatározó szerepe lesz, azonban nem mindegy, hogy kik fogják dominálni – külföldi vagy magyar cégek?

Reményre ad okot, hogy már most is számos hazai sikertörténetet láthatunk. Ezek a cégek kiemelkedő eredményeket értek el, többen közülük meghatározó szerepet vívtak ki a régióban is. Vannak köztük most növekedésnek induló vállalkozások és már sok éve a pályán lévő nagyágyúk is. A közös bennük az, hogy jó eséllyel mind meghatározó szereplők lesznek a hazai vagy régiós piacon.

A HungarEcomm Stars Díj keretében összeállt egy lista, amely a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező hazai e-kereskedőket gyűjtötte össze és rangsorolta egy összetett szempontrendszer alapján. Gazdasági, szakmai és piaci pontszámokat súlyozva összesen 47 cég került fel a palettára. Ők azok, akiket a magyar e-kereskedelem csillagainak tekinthetünk, akiket érdemes figyelemmel kísérni, tanulni tőlük és inspirációt meríteni a példájukon keresztül.

A legmagasabb növekedési potenciállal rendelkező kereskedők három kategóriára lettek osztva, az éves árbevétel alapján:

• Emelkedő csillag kategória – 1 és 5 milliárd Ft közötti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, amelyek sikerrel kezelték a kezdeti kihívásokat, és jó úton vannak a piacépítés felé

• Ragyogó csillag kategória – 5 és 10 milliárd Ft közötti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, amelyek már jelentős pozíciót vívtak ki, jellemzően a hazai piacon, és nagy eséllyel számottevő növekedést érhetnek el a közeljövőben

• Nagycsillag kategória – 10 milliárd Ft feletti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, amelyek régebb óta, jellemzően több országban is jelen vannak, és sikerrel veszik fel a verseny a régiós nagyokkal szemben

Elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete, miközben hazánkban is hódítanak a kínai webshopok

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot is érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, és a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának idei első, tavaszi fordulójából.

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma alig 7%-os növekedést követően 2023-ban meghaladta a 83 millió rendelést, melynek összértéke mintegy 1474 milliárd forint volt. Az e-kereskedelem teljes kereskedelmen belüli részaránya 9,8%-on zárta a 2023-as évet. Az online kiskereskedelmi forgalom bővülése ezzel a teljesítménnyel mindössze 8,5%-os emelkedést mutat 2022-höz képest. A COVID évek hiper növekedése után indult látványos lendületvesztés ráadásul 2024 első három hónapjában tovább folytatódott, és év-év összehasonlításban, forgalmi alapon már csupán 6,1%-os bővüléssel zárta 2024 első negyedévét a belföldi e-kereskedelem.

Egy új korszak hajnalán: megérkeztek a kínai óriások

2022-ben a COVID és az orosz-ukrán háború következtében megtorpanó gazdaság, energiaválság és inflációs sokk új korszakot nyitott a magyar és EU-s e-kereskedelemben egyaránt: a vásárlók visszatértek a hagyományos üzletekbe, az online térben pedig egyre bátrabban kezdtek rendelni olcsóbb helyettesítő termékeket és alternatívákat külföldi, leginkább kínai webshopokból. Ezek a kínai kereskedők az Európai Unió 2021-es vámszabályzás-változását követően újragondolták a logisztikát és gyorsabb, vámmentes útvonalakat építettek fel az európai vásárlóknak.

Ezzel párhuzamosan a kínai kereskedők olcsó kínálatára a vásárlóerő csökkenése miatt minden korábbinál nyitottabbá váltak a vásárlók Európa szerte, amit az oldalak és a kampányok gyors és teljes, „honosításai” csak könnyebbé tettek. Így a kereslet immár fennakadás nélkül találkozhat a drasztikus értéklánc-rövidítés révén olcsóbb árakkal, és a magas kiszolgálási színvonallal.

Az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett. A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent, ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.

„A kínai kereskedők piacformáló hatása leginkább a rendelések számában szembetűnő: a belföldi kereskedők által kiszolgált online rendelések száma bár csak 7%-kal nőtt 2023-ban, a magyar vásárlók azonban valójában ennél sokkal többet rendeltek, csak épp nem belföldi vagy EU-s magyar kereskedőktől.”

– értékeli a piaci helyzetet Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere.

A MAGYAR VÁSÁRLÓK ÁLTAL GENERÁLT, TELJES – AZAZ BELFÖLDI + NEMZETKÖZI – E-KERESKEDELMI RENDELÉSÁLLOMÁNY A GKID ADATAI ALAPJÁN TÖBB MINT 32%-KAL BŐVÜLT ÉS 2023-BAN MÁR MEGHALADTA A 102 MILLIÓ DARABOT.

„A magyar e-kereskedelmi piac látképe egyre inkább más képet fest kínálati és mást a keresleti oldalról nézve. Miközben a belföldi és magyar piaci fókusszal bíró EU-s cégek sorra számolnak be csökkenő forgalomról és megtorpanásról, addig a vásárók egyre több rendelést és pénzt hagynak ott a globális e-kereskedők felületein, bizonyítva azt, hogy az online vásárlás valójában határok nélküli és így a verseny is nemzetközi” 

– folytatja Madar.

A hazai kereskedők leginkább a hirdetési költségek emelkedése és a kínai kereskedők térnyerése miatt aggódnak

A Digitális Kereskedelmi Körkép a belföldi webáruházak hangulatát is vizsgálta. A felmérés keretein belül megkérdezett e-kereskedők a legnagyobb problémát a vásárlóerő és a kereslet csökkenésen túl a hirdetési költségek emelkedésében látják (61%), ezt követi a kiskereskedelmi árak folyamatos növekedése (45%), valamint a külföldi, kínai kereskedők szerepének erősödése is (43%). Ezek a problémák ráadásul nem is függetlenek egymástól és a kínai térhódítással párhuzamosan a kereslet további csökkenése és a hirdetési költségek emelkedése várható.

„A kínai webáruházak forgalom- és vásárló-elszívó hatását az online FMCG szektort leszámítva már minden e-kereskedelmi szegmens érzékeli, leghátrányosabban azonban a divat, játék és lakásfelszerelési kategóriát érinti”

– összegzi a hatásokat Timár Szabolcs, a GKID vezető elemzője és partnere.

Érdekesség, hogy a Magyar Posta kézbesítési megoldásainak kötelező bekötéséről az e-kereskedők 98%-a értesült és informálódott, ugyanakkor ez a kötelezettség – bár nagy média visszhanggal járt – messze nem rendítette meg annyira a piacot, mint a Temu térnyerésének hatásai, csak a kutatásban résztvevő e-kereskedők 16%-a tekinti a Magyar Posta bekötését nehézségnek.

Egy millió felett a magyar Temu vásárlók száma

A GKID-Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképe kiemelten foglalkozik a Temu-jelenség vizsgálatával is. A kínai kereskedő alig 8 hónappal ezelőtt, 2023 szeptemberében indult el Magyarországon, és hirdetéseivel, valamint szinte minden termékkategóriára kiterjedő választékával hetek alatt letarolta a magyar e-kereskedelmi piacot.

A GKID ADATAI ALAPJÁN A TEMU MAGYAR VÁSÁRLÓI BÁZISÁNAK MÉRETE 2024 ÁPRILISÁBAN MÁR ÁTLÉPTE AZ 1,28 MILLIÓ FŐT, AMIHEZ 2024 ELSŐ HÁROM HÓNAPJÁBAN TÖBB MINT 1,5 MILLIÓ – MAGYAR VÁSÁRLÓKNAK KÜLDÖTT – RENDELÉS IS TÁRSULT.

Ezek összértéke csupán három hónapot figyelembe véve is közel 22,5 milliárd forint, mely a teljes online költés 7%-a ebben az egy webáruházban. Ami ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a tavalyi kb. 3,9 millió fős, nagyon lassan növelhető online vásárlói bázist a Temu képes volt jelentősen bővíteni: a nagyon intenzív akcióknak és bevezető ajánlatoknak köszönhetően kb. 200-250 ezer fővel növelte az aktív vásárlói bázist. Tette mindezt úgy, hogy a csak a Temu-n vásárlók 32%-a úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból rendelt.

„Az első negyedév 1,5 milliós rendelési volumene, ilyen exponenciális vásárlószám-növekedés mellett az év egészére elérheti akár a 10 milliós szintet is, amivel a Temu már messze meghaladhatja majd a legnagyobb belföldi e-kereskedők éves rendelésállományát. Ráadásul ez a volumen csak kisebb része annak a Temu-rendelés állománynak, ami Budapesten keresztül érkezik be nap mint nap az EU területére és megy tovább a szomszédos országokba”

– helyezte kontextusba a Temu teljesítményét Madar Norbert.

Amellett, hogy a Temu által generált forgalom érezhetően hiányzik a magyar kereskedők bevételből, a Temu és a többi globális online kereskedő térhódítása a vásárlási szokásokra is drasztikus hatással van: ezek a webáruházak a vásárlóikat kezdettől fogva a saját mobil applikációik irányába terelik, exkluzív – csak ott érvényes – akciók és személyre szabott ajánlatok segítségével. Ennek köszönhetően hazánkban és globálisan is vezetik a letöltési statisztikákat ezek az applikációk.

Kézbesítési megoldások terén tarol a csomagautomata

A Digitális Kereskedelmi Körképben frissen publikált adatok alapján 2024-ben is tovább folytatódik a magyarországi csomagautomata-hálózat bővülése. A GKID adatai szerint 2024. április végén már mintegy 5150 csomagautomata üzemel országszerte, összesen 717 településen, 8 különböző szolgáltató hálózatában. A telepített automaták 77%-a pedig már Budapesten kívül van. A GKID iparági mérései szerint a csomagautomatába kézbesített e-kereskedelmi rendelési volumen 2023-ban 191%-kal nőtt, szemben a házhoz szállítással kért volumen 23%-os bővülésével.

„A magyar piac egy év alatt több mint 1500 új automatával bővült, és az idei év is hasonló ütemű expanziót hozhat. Minél közelebb kerülnek az automaták a lakossághoz, annál nagyobb a piacformáló szerepük az e-kereskedelemben, ráadásul ez az önkiszolgáló csomagátvételi forma egyre népszerűbb a fiatalok és idősek körében is, és sokat tesz a lakosság digitális felzárkóztatásban. Az új törvényi szabályzással 2024-ben tovább bővül a csomagautomaták elérése a webáruházak körében is, és a meghatározott Posta árak is kedvezőek, mely hatással lesz a kézbesítési mód kedveltségének további növekedésére is. A jobb elérhetőség, a bővülő lokációk és a kedvező ár együttese az igénybevétel és a volumen jelentős növekedését vetíti előre”

– összegez Cserjés-Kopándi Ildikó, a GKID logisztikai kutatásokért felelős partnere.

A belföldi kereskedőknél még mindig az utánvétes fizetés a legnépszerűbb

A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon a belföldi e-kereskedők által kiszolgált online rendelések 59%-a továbbra is utánvétes fizetéssel kerül kiegyenlítésre, ami kis mértékű 1,6%-os javulást jelent 2022-höz képest.

A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése továbbra is az online fizetésnek van 36%-kal, ami 1,3%-os bővülést jelent 2022-höz képest. A bankkártyás utánvét súlya bár némileg csökkent 2023-ban, azonban ennek ellenére is minden negyedik online rendelés kártyás fizetéssel került kiegyenlítésre az átvétel során. A bankkártyás utánvét csökkenésével egyidőben a készpénzes utánvét szerepe viszont – kismértékben – erősödött. Ez egyértelmű jele a gazdasági nehézségeknek, mivel jellemzően akkor nő a készpénzhasználat, ha csökken a vásárlóerő.

A globális e-kereskedők serkentik az elektronikus fizetési kedvet

„A globális e-kereskedők a magyar lakosság online vásárlási szokásai mellett, a digitális fizetési szokásainkat is formálják, hisz míg belföldi viszonylatban dominál az utánvétes fizetés és ezen belül továbbra is erős a készpénz szerepe, addig a nemzetközi kereskedőktől csak online, előre fizetéssel tudunk rendelni.”

– hangsúlyozza Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.