Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot. A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország szenior menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

• Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt.
• A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben.
• A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek.
• A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

A karácsonyi költések is meghaladják a korábbi várakozásokat

A kutatás szerint az online vásárlók 85%-a, azaz 3,67 millió fő tervez ajándékvásárlást karácsonyra, átlagosan fejenként közel 6 főt ajándékoznak meg. Egy ajándékra csaknem 16 ezer forintot szánnak, így a fejenkénti költés eléri a 92,5 ezer forintot, ami összesen 340 milliárd forintos karácsonyi ajándékpiacot jelent – ez is jóval meghaladja az októberi, 260 milliárd forintra becsült összeget, illetve a tavalyi, 261 milliárd forintos előzetes számításokat is. A növekedés mögött az átlagos költés csaknem 15 ezer forinttal magasabb értéke és a végül ajándékot vásárlók körének 6 százalékponttal történt bővülése áll.

A vásárlási helyek között továbbra is a hazai internetes boltok vezetnek (64%), de a bevásárlóközpontok (43%), a hagyományos boltok (36%) és a külföldi webshopok (25%) is jelentős szerepet kapnak. A karácsonyi ajándék vásárlásakor legfontosabb döntési szempont az ár, akciók és kedvezmények (67%), de a kényelem (36%), a megbízhatóság (48%) és a termékválaszték (42%) is meghatározó tényezők. A fenntarthatóság és a hazai vállalkozások támogatása egyelőre kevésbé hangsúlyos (7% és 13%).

Finomságok ajándékba

A karácsonyi ajándékok sikerlistáját továbbra is a műszaki cikkek (36%) vezetik, de a könyvek (31%), gyermekjátékok (27%), ruházati termékek (23%), smink- és parfümtermékek (19%) is népszerűek. Az ajándékozók 63%-a élelmiszer jellegű terméket is választ, leggyakrabban desszertkülönlegességet, csokoládét (29%), kávét (17%), bort vagy pezsgőt (17%), szaloncukrot (14%) és röviditalt (14%). Az ajándékkeret 24%-át, mintegy 81 milliárd forintot fordítanak élelmiszer jellegű ajándékokra, ami jól mutatja, hogy ezek a termékek egyre inkább a karácsonyi ünnepkör szerves részévé válnak.

„Az év eleji, gazdasági bizonytalansággal terhelt időszakban a háztartások visszafogottabb költési terveket fogalmaztak meg, sokan inkább megtakarításra törekedtek, és elhalasztották nagyobb kiadásaikat. Az év végére azonban az elhalasztott költések egy részét megvalósították, köszönhetően a valóban kedvező akcióknak, vonzó ajánlatoknak is, és a hagyományos üzletek helyett nagyobb hangsúly volt az online vásárláson. Ennek eredményeként a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon költései az online kereskedelem területén egyaránt felülmúlták a korábban mérsékeltnek tekinthető várakozásokat”

– foglalta össze a kutatás tanulságait Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A forgalom-növekedés azonban nem egyenletes: azok a webáruházak tudtak jelentős részesedést kihasítani a forgalomból, akik a kedvező árak mellé magasabb szolgáltatási színvonalat is biztosítanak, mint például a gyors szállítás vagy épp a meghosszabbított visszaküldés lehetősége.

Mennyit költünk idén karácsonyra? Rekordösszegek és új vásárlói szokások az idei Black Friday-en

A korábbi évekkel ellentétben a Black Friday már nem csak egyetlen novemberi napból áll, hanem egy több napon-héten át tartó akciósorozattal bombázzák a fogyasztókat. A magyar vásárlóknak ugyanakkor mindössze 17%-a készül tudatosan a Black Friday akcióira, miközben 41% inkább a kínálat és a leárazások alapján dönt – derül ki a PwC Magyarország 2025-ös karácsonyi kutatásából. Az online kereskedők, különösen a Temu, tovább erősödnek: a digitálisan affinis internetezők akár 175-220 milliárd forintot is elkölthetnek az idei Black Friday során, a karácsonyi ajándékvásárlás jelentős része pedig már ezekhez az akciókhoz kapcsolódik.

A Black Friday varázsa megkopott

Míg korábban a vásárlók nagy része tudatosan készült az akciókra, idén a PwC által megkérdezett csaknem 3500 fő mindössze 17%-a mondta azt, hogy kifejezetten készül a Black Friday-re. Ezzel szemben 41% azok aránya, akik kizárólag a kínálat és a leárazás függvényében döntenek a vásárlásról. A Black Friday (BF) márkaértékének ilyen mértékű változása annak eredménye, hogy már nem beszélhetünk egy konkrét akcióról, vagy akciós napról, sokkal inkább egy nagyon változatos intervallumról: a Black Friday egy olyan időszak, amelyben különböző kereskedők különböző időtartamra és termékkörökre vonatkozó akciókat váltogatnak, így fogyasztóként nehéz tudatosan követni, hogy tulajdonképp mikor is érdemes vásárolni. A nagy zajban ezért minden vásárló saját tapasztalata, preferenciája alapján dönt – vannak, akik az idén nagyon gyakori évközi akciós periódusokat kihasználva már a Black Friday időszakot megelőzően megkezdik a vásárlást, míg mások kivárnak.

„Az elmúlt időszak intenzív akcióinak eredményeképp nagyon magas azok aránya, akik vásárlásaikat nem feltétlenül a Black Friday időszakára optimalizálják. Vagyis a tudatos tervezés helyett egyre inkább az impulzív, kínálatvezérelt vásárlás válik jellemzővé. Az online és nemzetközi platformok tovább erősítik ezt a folyamatot, hiszen a vásárlók számára könnyen elérhetővé válnak a globális akciók és termékek, illetve a globális szereplőknél már korábban, november elején elindul a szezon”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország szenior menedzsere, a kutatás szakmai vezetője.

„A tudatos vásárlókra egyre inkább jellemző, hogy kifejezetten szűrik azokat a webáruházakat, ahonnan vásárolnak, és felértékelődik a hűségprogramok szerepe is – könnyebb az elérésük, az akciók direktben is kommunikálhatóak, és az ajánlat nem vész el a zajban”

– emelte ki a szakértő.

A karácsonyi költések egyharmada megy el a Black Friday akciók időszakában

A Black Friday továbbra is elsősorban a saját célú vásárlásról szól, ugyanakkor a vásárlást tervezők 40%-a már a karácsonyi ajándékok beszerzését is ezekhez az akciókhoz köti. Azok, akik a karácsonyi ajándékok egy részét a BF keretében szerzik be, jellemzően a teljes ajándékozási keretük harmadát költik el ilyenkor. Az online vásárlók 79%-a idén is készül karácsonyi ajándékokkal – átlagosan 77 ezer forintot szánnak erre, ami országosan több mint 260 milliárd forintos kiadást jelent. Ez az összeg megegyezik a tavaly ilyenkor mért tervekkel, miközben nőtt az ajándékozni tervezők száma, viszont csökkent az átlagos tervezett költés mértéke. A családok 58% a tervez kifejezetten karácsonyi menüt készíteni, amelynek várható átlagos költsége 38 ezer forint, így további 85 milliárd forintot fordítanak a háztartások az ünnepi időszakban ételre, italra.

Az online kereskedők tarolnak, élen a Temuval

A Black Friday a kínai webáruházak erősödő szerepét követve összemosódik a kínaiak legnagyobb akciójával, a 11.11-én tartott Singles’ day-el. Az akciós időszak így még korábban kezdődik – novembertől folyamatosan érkeznek a Singles’ day és Black Friday akciók, hatalmas a reklámzaj. Ezek az akciók Magyarországon hagyományosan az online csatornában erősek: az online is vásárló internetezők közül már többen terveznek külföldi webshopból rendelni, mint hagyományos bolti vásárlást – ez egyértelműen a Temu és más cross-border platformok hatása. Black Friday költéseivel kapcsolatban a megkérdezettek mindössze 21%-a jelölte meg a bolti vásárlást, míg a hazai webshopokat 63%, a külföldieket 29%.

A kínai platform már több mint 2,1 millió magyar vásárlót hódított meg, és további 350 ezren tervezik, hogy még ebben az évben rendelnek a Temuról. Az idén már vásárlók átlagosan 55 ezer forintot költöttek a Temun, ami a belföldi online vásárlások átlagos értékét alapul véve csaknem 3,5 belföldi vásárlás kiesését jelenti a hazai kiskereskedelmi forgalomból. A Temu a karácsonyi költésekből is jelentős részt visz el: a vásárlói bázisból eddig 1,1 millió fő vásárolt kifejezetten karácsonyra ajándékot a platformról, további 715 ezren pedig még tervezik ezt. Vagyis szinte a teljes vásárlói bázis számol a Temuval a karácsonyi ajándékok beszerzése során.

Az eddigi költések alapján a Temuról karácsonyi ajándékot is rendelők átlagosan 24 ezer forintot költöttek el, ami összesen csaknem 27 milliárd forintnyi rendelést jelent – ez már most meghaladja a teljes karácsonyi ajándékra tervezett költés 10%-át, miközben még csak most indul a szezon. Összességében azok, akik a Temun is terveznek karácsonyi ajándékot vásárolni, a teljes keretük 22%-át itt szándékoznak elkölteni.

„Egy gazdaságilag nehezebb időszakban, amikor a fogyasztók igyekeznek kihozni a rendelkezésre álló szűkösebb keretből a legtöbb értéket, nem meglepő, hogy a kedvező árakkal, széles termékpalettával, folyamatosan csábító ajánlatokkal jelen levő kereskedőtől vásárolnak. A nagyon egyszerű és felhasználóbarát applikáció könnyű vásárlásra csábít, és az ingyenes, néhány napos szállítás, valamint a visszáru lehetősége szintén a kínai kereskedő fele terelik a magyar vásárlókat. Az impulzus vásárlások jelentős része terelődött a kínai webáruházak felé – míg a jó akciókat, ötleteket kereső vásárlók korábban a Black Friday akciók során izgatottan nézték, mi az, amit leáraztak és lecsaptak rá akkor is, ha nem pont azt keresték, vagy a boltokat járva kaptak ötleteket és úgy költöttek, most ugyanezt megtehetik kényelmesen, bármikor, az applikációt görgetve”

– hangsúlyozta Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

Mobiltelefon és okoseszköz-kiegészítő a sláger

Továbbra is a legnépszerűbb termékkategória a műszaki cikkek: a mobiltelefonok, okoseszközökhöz való tartozékok és a kávéfőzők vezetik a listát. Ezek mellett a ruházati termékek, könyvek, kozmetikai cikkek és játékok is kiemelkedően keresettek. Az online csatornákon költeni tervezők átlagosan 130 ezer forintot szánnak a BF akciókra, míg a hagyományos boltokban történő vásárlások során 110 ezer forintot. Azok körében, akik már biztosan tudják, hol fognak vásárolni, ez 71 milliárd forintos online és további 17,5 milliárd forintos offline költést jelenthet. Ha a bizonytalanokat is hozzávesszük, a várható költés akár 175-220 milliárd forint is lehet a 4,3 millió fős digitálisan affinis sokaságra vetítve. Érdekességképp, a Black Friday „fénykorában”, 2018-ban még 10-ből 4 online vásárló tervezte az akció keretében való vásárlást, átlagosan 45-50 ezer forint értékben.

A közös ünneplés továbbra is fontos

Az idei kutatás kitért a karácsonyi ünneplés formáira is. A hagyományok továbbra is meghatározóak a magyar családok életében: a válaszadók 77%-a díszít karácsonyfát, minden második otthonban (56%) a közös ajándékozás és karácsonyi menü teszik emlékezetessé az ünnepet. A karácsonyt legtöbben (71%) otthoni pihenéssel töltik, 32% vendégeket is fogad, az ünnepi időszakot utazással töltők aránya alacsony (6%). Az ajándékvásárlást elhalasztók többsége (56%) közös családi megegyezés miatt dönt így, de a pénzügyi szempontok – megtakarítási szándék, megfelelő keret hiánya – is fontos szerepet játszanak.

„A vásárlói szokások átalakulóban vannak, az online csatornák és a nemzetközi platformok, különösen a Temu, egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a magyar fogyasztók költéseiből. Ugyan a Black Friday már kevésbé vonzó, de a költések volumene rekordokat dönthet, miközben a karácsonyi tradíciók és a családi ünneplés továbbra is meghatározó elemei maradnak a magyar társadalomnak”

– foglalta össze a felmérés tanulságait Madar Norbert, a PwC Magyarország e-kereskedelmi csapatának vezetője, a DKSZ alelnöke.

A DHL bemutatta az első globális e-kereskedelmi üzleti jelentését: AI, social commerce és a fenntarthatóság vezetik a 2025-ös trendeket

A riport exkluzív betekintést nyújt abba, hogyan értékesítenek, növekednek és boldogulnak a vállalatok a gyorsan változó digitális környezetben – melyet omnichannel stratégiák, AI-alapú személyre szabás, határokon átnyúló terjeszkedés, valamint a fenntarthatóság és logisztikai szolgáltatások fokozott fókusza alakít.

• 4050 e-kereskedelmi vállalkozást kérdeztek meg 19 globális piacon arról, hogyan értékesítenek, skáláznak és boldogulnak az online piacokon.
• A mesterséges intelligencia alkalmazása lendületet vesz: a vállalatok közel felénél már integrálták az AI-t a működésbe. B2B e-kereskedők körében ez az arány még magasabb, 61 %. A leggyakoribb felhasználási területek: személyre szabás, tartalomgenerálás és ügyfélszolgálat.
• A közösségi kereskedelem robbanásszerű növekedése: a válaszadók 87 %-ának van közösségi média jelenléte, ezek közül vezet a TikTok és az Instagram. 76 %-uk számít rá, hogy az eladások növekedni fognak a közösségi felületeken az elkövetkező öt évben.
• A fenntarthatóság elengedhetetlenné válik: a vállalkozások 85 %-a tartja fontosnak, és sokan csökkentik a műanyaghulladékot, ösztönzik az újraértékesítést, és áttérnek a körforgásos modellre.

A DHL eCommerce elindította a 2025-ös E-Commerce Trends Report sorozatának első, „Business Edition” kiadását – egy mérföldkőnek számító tanulmányt, amely 4050 e-kereskedelmi vállalkozás tapasztalatait gyűjti össze Európából, Amerikából és az ázsiai és csendes-óceáni térségből. A jelentés exkluzív betekintést nyújt abba, hogyan értékesítenek, növekednek és érnek el sikereket a vállalatok a gyorsan változó digitális környezetben, amelyet az omnichannel stratégiák, az AI-alapú személyre szabás, a határokon átívelő terjeszkedés, valamint a fenntarthatóság és a logisztikai szolgáltatások tökéletesítése iránti növekvő igény hajt.

„A vállalkozások gyorsabban növekednek, tudatosabban értékesítenek, és a fenntarthatóságot soha nem látott módon helyezik előtérbe. A DHL-nél büszkék vagyunk arra, hogy támogatjuk ezt a lendületet, segítve a kiskereskedőket abban, hogy minden piacon gyorsan, megbízhatóan és felelősségteljesen szolgálják ki az ügyfeleiket.”

– mondta Pablo Ciano, a DHL eCommerce ügyvezető igazgatója.

A Black Friday közeledtével és a globális e-kereskedelem gyorsuló növekedésével a DHL új jelentése betekintést nyújt abba, hogyan készülnek fel a vállalkozások a csúcsszezonra és azon túlra. Legyen szó B2B-ről vagy B2C-ről, a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a sebességbe, vásárlói bizalomba és személyre szabásba, hogy versenyben maradjanak a zsúfolt piacon. Az üzleti jelentés számos témát fed le, amelyek gyakorlati betekintést nyújtanak minden méretű e-kereskedelmi vállalkozásnak.

A kutatás főbb megállapításai:

• A logisztika a háttérben dolgozó hős A válaszadók 96%-a szerint a megfelelő szállítási megoldások kulcsfontosságúak az eladásokhoz, és 86%-uk állítja, hogy az ingyenes szállítás és visszaküldés egyértelműen növeli a vásárlási hajlandóságot.
• A B2B szektor is digitalizálódik A B2B vállalatok 78%-a arra számít, hogy online értékesítése tovább nő, 61%-uk pedig már most is használ mesterséges intelligenciát – leggyakrabban a személyre szabás, a gyorsabb kiszolgálás és az innovatív ügyfélélmény érdekében.
• Az online siker kulcsa 2025-ben: jelen lenni mindenhol A kereskedők 63%-a legalább három különböző platformon értékesít, 68%-uk az Amazonon is jelen van, és 87%-uk aktív a közösségi médiában. A tanulság egyszerű: ha egy márka nincs ott, ahol a vásárlói vannak, akkor gyakorlatilag láthatatlan.
• A nemzetközi értékesítés soha nem volt még ilyen erős Az e-kereskedők 64%-a már külföldre is szállít, ez az arány pedig 88%-ra nő a nagyvállalatok, és 85%-ra a közepes cégek körében. A legtöbben egyszerűsített adminisztrációval – IOSS- és EORI-regisztrációval, valamint DDP feltételekkel – könnyítik meg a határokon átnyúló kereskedelmet.
• A fiatal generációk formálják a piacot Az Y és Z generáció tagjai uralják a heti online vásárlásokat, de az Alfa generáció is egyre nagyobb hatással van a háztartási döntésekre – ők lesznek a következő hullám digitális vásárlói.
• Az előfizetéses modellek új szintre emelik a hűséget A megkérdezett cégek több mint fele (52%) kínál termék-előfizetést, 14%-uk pedig már szállítási vagy visszaküldési előfizetést is biztosít, ezzel is stabilabb ügyfélkapcsolatokat építve.
• A Black Friday továbbra is megkerülhetetlen A vállalkozások 84%-a idén is részt vesz az akciós időszakban, és 60%-uk növekedést vár. A kisebb szereplők azonban visszafogottabb eredményekről számolnak be: a mikrovállalkozásoknak mindössze 48%-a tapasztalt forgalomnövekedést.
• A csomagpontok és automaták fontossága nő A nagyobb cégek 96%-a szerint a kényelmes, out-of-home megoldások kulcsszerepet játszanak az eladások és a visszatérő vásárlások növelésében. Az egyéni vállalkozók több mint fele (53%) szintén ezekre támaszkodik a szállítás lebonyolításában.

A fogyasztói tudatosságnak a pénztárca szab határokat

Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni, de ez egyre nehezebben valósítható meg. Habár sokan figyelnek a tudatosságra – például maradékmentéssel és mérsékelt fogyasztással –, valamint egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi és környezeti hatásokat, mindennél erősebb szemponttá vált az ár-érték arány (a megkérdezettek 51%-a ügyel erre). A változó fogyasztói igények új irányokat jelölnek ki a globális élelmiszeripar szereplői számára – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.

A 28 ország több mint 21 000 fogyasztójának véleményét összegző kutatás rávilágít arra, hogy a vásárlók elősorban olyan élelmiszereket vennének, amelyek összhangban állnak az egészséggel, a kényelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletükkel. A növekvő élelmiszerárak és megélhetési költségek azonban egyre inkább korlátozzák ezeknek a felételeknek a teljesülését. A válaszadók körülbelül 50%-a tervezi, hogy a következő hónapokban növeli a friss termékek fogyasztását, viszont 60% egyre nagyobb aggodalommal tekint az ultrafeldolgozott élelmiszerekre és a növényvédő szerek használatára.

A megélhetési költségek okozta nyomás továbbra is hatással van a fogyasztói bizalomra. Míg globálisan 46% érzi magát anyagi biztonságban, addig ez Magyarországon nem éri el a 25%-ot. A globális válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „épp csak kijön a pénzéből” (Magyarországon ez 61%) vagy pénzügyi nehézségekkel küzd (itthon mintegy 12%), például nem tudja teljes mértékben kifizetni havi számláit. Így aztán nem meglepő, hogy a megkérdezettek több mint fele (51%) a „jobb ár-érték arányt” keresi élelmiszermárkák választásakor, és hasonló arányban alkalmaznak költségcsökkentő módszereket, mint például az ételmaradékok újrahasznosítása (49%) vagy az akciók folyamatos figyelése (48%). A fogyasztók kétharmada (66%) emellett elkötelezett abban, hogy csak a szükséges mennyiséget vásárolja meg az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.

„Magyarországon az áringadozások egyre inkább befolyásolják a vásárlóerőt, amely nem csak a fogyasztói költéseket, hanem a kiskereskedelmi szektor stratégiáit is érinti. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyar vásárlók egyre árérzékenyebbek, miközben elvárásaik a termékek minősége, egészsége és kényelme terén folyamatosan növekednek.”

– hangsúlyozza Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

„Az ellátási lánc zavarai tovább fokozzák a bizonytalanságot. A geopolitikai feszültségek, szállítási problémák és nyersanyaghiány mind nehezítik a készletszintek fenntartását és az árstabilitás biztosítását. Ami pedig a szabályozási környezetet illeti, ott olyan tényezők, mint a kiskereskedelmi adó és az árrésplafon, tovább nehezítik az iparági szereplők helyzetét.”

– mutatott rá a szakember.

Zöld szándék, vegyes gyakorlat

Bár a környezettudatosság továbbra is fontos törekvés a fogyasztók körében, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak nem mindig tükröződnek a vásárlási szokásokban. A válaszadók több mint 80%-át nyomasztja az éghajlatváltozás, és közel egynegyedük (24%) naponta aggódik annak hatásai miatt. Mindezek ellenére csak 44%-uk nyilatkozta azt, hogy hajlandó többet fizetni olyan élelmiszerekért, amelyek támogatják a környezetvédelmet – például javítják a talajminőséget, vagy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez –, de további 43% nyitott lenne erre, ha meggyőző érveket kapna.

„A Voice of the Consumer kutatás régiós összehasonlításban is rámutatott a hazai fogyasztók környezettudatossággal kapcsolatos ellentmondásos viselkedésére. Bár régiós és globális viszonylatban is kimagaslóan magas (85%) a klímaváltozás miatt aggódók aránya, de Magyarországon a fogyasztók alig 30%-a fizetne többet a „zöld” termékekért, ugyanis az árérzékenység dominál a termékválasztási preferenciák között”

– világít rá Madar Norbert, a kutatássorozat magyarországi megvalósításáért felelős vezető menedzsere.

AI az étkezőasztalon: a fogyasztók fele már készen áll

A felmérés arra is rámutatott, hogy egyre növekszik a fogyasztói nyitottság az új technológiák és a nem hagyományos vásárlási csatornák használatára. A válaszadók 38%-a már kipróbált olyan megoldásokat, mint az előfizetéses szolgáltatások vagy a házhoz szállított menük. A technológia által vezérelt személyes egészségtudatosság is terjed: a válaszadók 70%-a használ egészségügyi applikációkat vagy viselhető (egészségi állapotot monitorozó) eszközöket. A válaszadók mintegy fele pedig már most szívesen integrálná a generatív mesterséges intelligenciát az étkezéstervezésébe, ami lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy az egészség, a kényelem és a technológia elemeit egy egységes ökoszisztémában kapcsolják össze.

A szektorok összefonódása újradefiniálhatja a globális élelmiszeripart

A PwC egyik mesterséges intelligenciát vizsgáló kutatása is arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő évtizedben az iparágak oly módokon rendeződnek át a fogyasztói igények kielégítése érdekében, amely új, a hagyományos ágazati határokat átlépő területek kialakulásához vezet. A globális élelmezési rendszer esetében ez fokozottabb együttműködést, innovációt és a szektorok közötti összefonódást jelenthet. 2035-re ez a hatalmas üzleti ökoszisztéma akár 9,88 billió dolláros hozzáadott bruttó értéket (GVA) termelhet, és potenciálisan a 10,35 billió dollárt is elérheti.

A hűséges fogyasztókért megy a küzdelem

A fogyasztók egészséges, kényelmes és megfizethető élelmiszerek iránti igényét az ökoszisztéma résztvevői – az élelmiszeripari szereplők, az egészségügyi és pénzügyi szolgáltatók, valamint a vásárlási platformok – csak akkor tudják kielégíteni, ha a fogyasztókat helyezik tevékenységük középpontjába.

„A sikeres üzleti modellek a fogyasztói elvárásokat szem előtt tartva, többcsatornás megközelítéssel kínálnak költséghatékony opciókat, és különös figyelmet fordítanak a vásárlási élmény folyamatos fejlesztésére, illetve arra, hogy megoldásaikkal minél többféle élethelyzetre tudjanak gyorsan és rugalmasan reagálni”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC vezető menedzsere.

„A jól felépített hűségakciók pedig nemcsak az ügyfelek megtartását, hanem az elköteleződésük erősítését is szolgálják, így hosszú távon növelhetik az ügyfélkört és az elégedettséget – ezt jól illusztrálja, hogy a kutatásban megkérdezett magyar fogyasztók 90%-a kulcsfontosságúnak tartja a hűségprogramokat vásárlási döntéseinél.”

– érvelt a szakember.

Elindult a nevezés a 2025-ös HungarEcomm Stars díjra

A Growww Digital idén is meghirdeti Magyarország egyedülálló e-kereskedelmi elismerését, a HungarEcomm Stars díjat, mellyel azoknak a magyar, illetve Magyarországon működő vállalatoknak a teljesítményét ismerik el, amelyek bizonyítottan versenyképesek a hazai, illetve a nemzetközi piacokon is. A díjra történő nevezés június 25-ével elindult, a jelentkezési határidő 2025. július 20.

A tavalyi évhez hasonlóan a díj célja, hogy reflektorfénybe helyezze azokat a magyar e-kereskedelmi szereplőket, akik kimagasló eredményeket érnek el.

„A célunk, hogy a HungarEcomm Stars díjjal évről évre rávilágítsunk arra, mennyire fontos a hazai cégek versenyképességének növelése, illetve a legkiemelkedőbb vállalatok fejlődésének, teljesítményének és eredményeinek elismerése – hiszen ők azok, akik példát mutatnak és inspirációt nyújtanak az egész piac számára.”

– mondta Szabó László, a Growww Digital társalapítója, a DKSZ elnökségi tagja.

Bővül a díjazottak köre: jön az Omnichannel kategória

2025-ben a HungarEcomm Stars díj egy új, különösen aktuális területtel bővül: az Omnichannel kategóriával. Ez a kategória azokat a kereskedőket ismeri el, akik kiemelkedő hatékonysággal integrálják online és offline értékesítési csatornáikat, és ezzel példaértékű vásárlói élményt biztosítanak. A kategória kritériumait és módszertanát a Growww Digital az Oander Development szakértő csapatával közösen dolgozta ki, a legfrissebb omnichannel trendek és technológiai megoldások figyelembevételével.

„Az omnichannel működés ma már nem extra, hanem alapelvárás. Azok a kereskedők maradnak versenyben, akik zökkenőmentesen kapcsolják össze az online és offline élményeket. Nagy öröm számunkra, hogy a Growww Digital partnereként egy új díjkategória szakmai hátterét biztosíthatjuk, és ezzel elősegíthetjük a hazai kereskedők fejlődését egy globálisan is releváns irányban.”

– fejtette ki Ocskay László, az Oander Development ügyvezetője, a szövetség elnökségi tagja.

A pályázat részletei és nevezési lehetőség

A díjra nevezni a kezdeményezés oldalán keresztül lehet: https://hungarecommstars.hu/jelentkezes. A beküldött jelentkezéseket a Growww Digital, az Oander Development és a PwC szakemberei értékelik, figyelembe véve az üzleti-gazdasági eredményeket, a hazai és külföldi piaci teljesítményt, a marketingcsatornák kiaknázását, illetve az ügyfélélményt. A végső eredményeket az októberi Internet Hungary konferencián hirdetik ki egy ünnepélyes díjátadó keretében.

„Mindenképpen érdemes odafigyelni a legjobban teljesítő, részben vagy egészben digitálisan értékesítő kereskedőkre, hiszen felhalmozott tudásuknak, tapasztalataiknak köszönhetően minden magyar e-kereskedő rengeteget tanulhat tőlük.”

– hangsúlyozta Zabari István, az Ecommerce Hungary elnöke.

Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest.

Élénkülő online vásárlási kedv

Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.

„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”

– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.

A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak

„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel. Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.” – Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere

Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok

A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).

Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.

„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek. A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.

Tovább hódítanak a csomagautomaták

A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott. Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.

A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.

10-ből 4 rendelést már előre fizetünk

A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.

„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás” – hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.

2025-ös e-kereskedelmi trendek

A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.

1. Marketplace megoldások terjedése

A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.

2. Külföldre lépés kényszere

A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.

3. Vásárlói élmény kimaxolása

A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.

„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”

– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.