Vízió, misszió és stratégiai célok

A Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) a magyar e-kereskedelmi ökoszisztémát segítő szakmai együttműködés, melynek legfontosabb célja, hogy segítse a pandémia alatt rekord növekedésnek indult – de a külpiaci terjeszkedésben még kihívásokkal küzdő – magyar digitális kereskedelem további fejlődését és tevékeny szerepet vállaljon olyan magyar e-kereskedők felnevelésében, akiknek sikere pár éven belül nemzetközi szinten is látható lesz. 

Helyzet – Online Export Kutatás 2022

A GKID-vel közösen készített hiánypótló, részletes kutatás a magyar e-kereskedők nemzetközi terjeszkedéséről mutat átfogó képet. Az Online Export Kutatás a Digitális Kereskedelmi Szövetség első fontos mérföldköve, mely rámutatott a sokszínű és különböző érettségi szintű hazai e-kereskedők legfontosabb kihívásaira és azokra a pontokra, ahol az újonnan alakult szakmai szövetség segítséget nyújthat a hazai ökoszisztéma felzárkóztatására, annak érdekében, hogy a következő generáció sikertörténetei Magyarországon is íródjanak. 

A kutatás a Digitális Kereskedelmi Szövetség céljainak szerves részeként azért készült, hogy pontos képet kapjunk a magyar e-kereskedelmi ökoszisztémában kibontakozó tendenciákról, az e-kereskedők aktuális kihívásairól, a hazai fogyasztói szokásokról és azokról a növekedési lehetőségekről, melyek a szövetség készülő stratégiájának és programjának alapjául is szolgálnak.

A letölthető Online Export Kutatás a GKID oldalán érhető el, az alábbi gombra kattintva:

A digitális kereskedelem, különösen a világjárvány óta folyamatos növekedésben van. Az elmúlt két évben Magyarországon is nagy lökést kapott az e-kereskedelem, mely jelentős lemaradását csökkentve a maga 32%-os növekedésével 2021-ben a második leggyorsabban bővülő e-kereskedelmi piac volt az Európai Unióban. 

A magyar növekedést ugyanakkor hosszú távon gátolhatja, hogy miközben a nemzetközi kereskedelemben hatalmas bővülési lehetőségek rejlenek, addig a hazai e-kereskedelmi cégek forgalma már belföldi viszonyban is korlátokba ütközik, a nemzetközi terjeszkedés pedig még gyerekcipőben jár. Erős a kis és közepes e-kereskedelmi szereplők regionális lemaradása és felgyorsult a nem hazai tulajdonban lévő e-kereskedelmi vállalatok térnyerése, mely a magyar e-kereskedők számára jelentős versenyhátrányt jelent. Ez a helyzet rámutatott, hogy a magyar gazdaság megerősítése szempontjából elengedhetetlen a hazai digitális kereskedelem felzárkóztatása.

A sokszínű és különböző érettségi szintű e-kereskedők különböző erőforrásokkal rendelkeznek, különböző kihívásokkal szembesülnek. A járvány alatt létfontosságú eszközzé váló technológiák Magyarországon is rendelkezésre állnak a vállalkozások, így az e- kereskedők számára is; a vásárlók és az e-kereskedőket támogató rendszerek – online szolgáltatások, fizetési szolgáltatók, logisztikai cégek stb. – pedig készen állnak arra, hogy a magyar e-kereskedelem növekedésnek induljon és a lokálisan erős magyar e-kereskedők külföldön is sikeresek legyenek. Ehhez azonban a magyar e-kereskedelemnek a jelenlegi helyzetben segítségre van szüksége.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális  kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony. 

A legjelentősebb kihívások

1. A megfelelő e-kereskedelmi tanulmányokkal, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező képzett munkaerő hiánya.
2. A hosszú távú stratégia hiánya, melyben a növekedés irányait, lehetőségeit fektetnék le a kereskedők.
3. A raktározáshoz, szállításhoz, rendelés kiszolgáláshoz köthető – jellemzően saját kézben tartott – logisztika fejletlensége, rugalmatlansága, beleértve ennek emberi erőforráshoz, technológiához, partnerekhez kapcsolódó részeit is.
4. A helyismeret, piacismeret hiányából fakadó jogi és adminisztrációs problémák – ÁFA különbségek, fárasztó adminisztráció, pénzügyi források.
5. A webáruház lokalizációs nehézségei – ilyenek a célpiacokon helyi nyelven elérhető webshop és ügyfélszolgálat, a célpiacon népszerű fizetési és logisztikai megoldások használata, valamint alkalmazkodás a helyi szabályozási környezethez.
6. A megfelelő helyismeret, piacismeret és lokális kapcsolatok hiánya.
7. Az e-kereskedelmi szektor kihívásait elfedi a főleg gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra.
8. A hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés.

A már most is exportáló hazai kereskedők számára összességében a megfelelő termékkínálat összeállítása, a vámügyintézés, az ügyfélszolgálati és operációs feladatok lokalizált ellátása, valamint a célpiacon a helyi konkurensek felmérése és a piacok jobb megértése jelenti a legnagyobb kihívást.

A termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők magas aránya (47,7%) azt jelzi, hogy a hazai kereskedők még félnek a külföldi piacra lépéstől, nem hisznek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében, nem rendelkeznek a vélt megfelelő szaktudással és persze elegendő tőke sem áll rendelkezésükre. 

Vízió

Az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, az elkövetkező időszakban szükség van arra, hogy jelentősen átalakuljon az e-kereskedelmi ágazat, a magyar e-kereskedők exportálási képessége jelentősen megerősödjön és felnőjön egy új generáció az e-kereskedelemben, akik nemzetközi sikereket elérve, a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válnak.  

Misszió

Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni. Ezt a folyamatot a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) az e-kereskedelem átalakulásának előmozdításával, a hazai szereplők megerősítésével és az export hajlandóság fellendítésével kívánja elérni az alábbiakban meghatározott stratégiai célok mentén.

Stratégiai célok

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez.

1. A magyarországi e-kereskedelem kihívásainak feltárása, az ágazat pontos megértése és a kihívásokra adható válaszok megfogalmazása. 
2. A magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők segítése mentorálással, programokkal és ösztönzőkkel, hogy 3-5 éves távlatban nemzetközileg sikeres, magyar cégek nőjenek fel és minél több magyar cég legyen a Közép-kelet európai Régióban domináns – és a hazainál jelenleg erősebb és versenyképesebb – külföldi e-kereskedők között.
3. A hazai e-kereskedők külpiaci terjeszkedésének és külföldi növekedésének segítése ismeretterjesztéssel és oktatásokkal már az első lépésektől kezdve. Célunk az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.
4. A tévhitek eloszlatása megfelelő kommunikációval és tájékoztatással, hogy téves feltevések, bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és  lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.
5. Az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiány megoldásához elengedhetetlen e-kereskedelmi oktatások megerősítése. A szövetség célja az e-kereskedelmi oktatási ökoszisztéma feltérképezése és ennek alapján javaslatok kidolgozása a hiányzó oktatási programok fejlesztésére.
6. Célunk az ágazatot segítő lobbitevékenység, az ágazati szintű célok megfogalmazása és javaslatok kidolgozása az agázat fejlődéséhez hozzájáruló lehetséges állami támogatások és programok tartalmára.
7. Az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, együttműködésben azokkal a meghatározó szereplőkkel, akik támogatják a magyar e-kereskedőket, a nemzetközi sikerek elérésében.

A szövetség az alábbi tevékenységeken keresztül tervezi a stratégiai célok megvalósítását: 

• Rendszeres kutatás és helyzetelemzés.

• A hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma feltérképezése, kapcsolatépítés, networking lehetőségek biztosítása és stratégiai partnerségek építése.

• Oktatási programok, mentorálás és szakmai accelerátorok a legígéretesebb hazai e-kereskedőknek. Közreműködés a hiányzó oktatási programok fejlesztésében, bekapcsolódás az ágazatot segítő oktatási programokba.

• Problématudat építése a döntéshozók körében.

• Kapcsolatkeresés és közös gondolkodás a kormányzat és államigazgatás e-kereskedelemmel foglalkozó szereplőivel.

• Export ‘check-list’ fejlesztése és elérhetővé tétele a DKSZ weboldalán, amely összefoglalja a külpiacra lépés legfontosabb lépéseit, az export stratégia tervezéséhez javasolt lépések sorrendjét és az egyes lépéseknél felkereshető hiteles partnereket.

• DKSZ nagyköveti program építése és sikertörténetek bemutatása. Figyelemfelkeltő kreatív tartalmak és a kereskedőket segítő esettanulmányok publikálása.

• A DKSZ üzeneteinek erősítését szolgáló export evangelizáció, kommunikáció és nyilvános eseményeken való megjelenések.