Szabó László a Growww Digital társtulajdonosa és társalapítója 16 éve tevékenykedik a Budapest-Pozsony-Prága tengelyen. Digitális marketingesként elkötelezett tevékenységet folytat a magyar e-kereskedelem fejlesztéséért és a hazai digitális sikertörténetek támogatásáért.

„Az e-kereskedelem az alkalmazkodók és innovátorok ligája.” – interjú Szabó Lászlóval.

– Miért fontos számodra és a Growww Digital számára a digitális kereskedelem?

Személy szerint én építkező típus vagyok, és ahogy szoktam mondani: a digitális kereskedelem leginkább egy erős sodrású folyóhoz hasonlítható, ahol gyorsan és célirányosan kell úszni – én pedig ebben a pörgős, dinamikus környezetben érzem magam leginkább elememben. 

„Ahogy a kollégákkal emlegetni is szoktuk, mi az internetes világban mozgó célpontra lövünk, ami valóban nagyon-nagyon gyorsan mozog/állandóan ide-oda cikázik.”

Ebben a szektorban folyamatosan meg kell újulni, hiszen az 1-2 évvel ezelőtt bevált szokásokkal már valószínűleg sem szolgáltatói, sem kereskedői oldalon nem lehet érvényesülni, megélni. 

„Összességében tehát úgy gondolom, hogy az e-kereskedelem az alkalmazkodók és innovátorok ligája.”

Az egész mezőny rendkívül érdekes, hiszen nagyon sok és izgalmas élenjáró szereplő van itt, számos technológiát ebben az iparágban próbálnak ki először, így rengeteget lehet látni és tanulni.

– A sok lehetőség és újdonság mellett hogy látod, melyek a szektor legfontosabb kihívásai, saját területeden milyen nehézségekkel szembesülsz?

A legnagyobb kihívás talán az, hogy Magyarországon nincs akkora gravitációja a magyar e-kereskedelemnek, mivel nem alakult ki egy erős, saját magpiac. Azokra a saját, belső e-kereskedelmi szereplőkre, szolgáltatókra gondolok, akik működtetik és húzzák a piacot. Erre bőven látunk példát a környező országokban, akár Csehországot akár Lengyelországot nézzük.

A mindennapokban hatalmas kihívás továbbá, hogy míg a környező piacokon  a szektort összefüggéseiben látják a szereplők és ezáltal az “alacsonyan lógó gyümölcsöket” is észlelik, addig Magyarországon ez a fajta piaci látásmód hiányzik. Digitális szolgáltatóként nagyon örülnénk, ha a magyar e-kereskedőknél is megfigyelhető lenne ez a fajta tudatosság, így a közös munka is még hatékonyabbá válna. Ki kell mondani, hogy a hazai szektor le van maradva, felzárkózásra szorul, ezért válik egyre égetőbbé a magyar szereplők edukálása.

„Azt gondolom, hogy a magyar szereplőknek, mind az e-kereskedőknek, mind a szolgáltatóknak közös érdekünk a piaci edukáció, hogy feljebb húzzuk egymást és megmutassuk, milyen ígéretes jövője lehet a magyar e-kereskedelemnek.”

További kihívásként kell megemlíteni a szaktudás hiányát is. Digitális kereskedelemről beszélve ez már összetettebb szakértelmet igényel, hiszen egyrészt kereskedelemről beszélünk, amiben úgy gondolom, hogy a magyar szereplők alapvetően jók, megvan a kereskedelmi véna, viszont elengedhetetlen emellett a digitális látásmód. Ez a digitális gondolkodás nemcsak az offline folyamatok digitálisba való átfordítását kellene, hogy jelentse, hanem egy digitálisan alulról építkező történetet. Ahhoz, hogy ez változzon, elengedhetetlen az edukáció.

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni az említett akadályok leküzdéséhez és ezáltal a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Első körben nagyon fontos a magyar e-kereskedők részéről, hogy elterjedjen és tudatosuljon a régiós gondolkodás. Meg kell változtatni azt a jelenlegi általános látásmódot, hogy a 10 milliós magyar piacot vegyék alapul, helyette a régiót kell piacként kezelni. A DKSZ többek között ezt a típusú gondolkodásmódot tudja támogatni, ezt a paradigmaváltást igyekszik elősegíteni.

„A másik nagyon fontos pontja az egész gondolkodásnak abban rejlik, hogy elhiggyük magunknak, meg tudjuk csinálni. Ehhez pedig nincs is jobb ösztönző, mint a hazai inspiráló példák, zászlóshajók.”

Ahogy a cseh piacnak van a Notino és az Alza, vagy a lengyeleknek az E-cipő és az Answear, úgy kellenek magyar sikersztorik is, amelyek segítik ráébreszteni a hazai közeget, hogy a nemzetközi siker elérése egyébként nem atomfizika.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

Elsősorban bátorságra buzdítanám a hazai kereskedőket, emellett pedig azt tanácsolnám, hogy merjenek és akarjanak tanulni és fejlődni. Mindenképp fontos a tudásvágy és a nyitottság: fejlődni kell és menni, hiszen nincs más irány, csak előre. Továbbá ne féljenek külső segítséget kérni, hiszen nem szégyen egy adott terület szakértőjétől vagy egy adott országban jártas szereplőtől tanácsot kérni, hogy közelebb jussunk a sikeres külföldi értékesítéshez.

Madar Norbert a GKID társalapítója, valamint vezető tanácsadója. Fő szakterülete az e-kereskedelem, a logisztika, valamint a digitális transzformáció. Az ő nevéhez köthető a magyar online piac legátfogóbb e-kereskedelemmel foglalkozó kutatássorozatának elindítása, valamint az első nyilvános, hazai e-kereskedői toplista megalkotása. Emellett a Vedd fel a versenyt! podcast műsorvezetője.

„Hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni?” – interjú Madar Norberttel.

– Miért fontos számodra és a GKID számára a digitális kereskedelem?

Idestova 13 éve foglalkozom digitális kereskedelemmel. Annak idején az egyetemen kezdett érdekelni ez az akkor még teljesen új terület. Ami leginkább foglalkoztatott, az a szektor akkor még egyáltalán nem létező mérése volt. Akkoriban azt tapasztaltam, hogy nem létezett a területen üzleti tanácsadás, nem volt az online kereskedelemre szakosodott módszertan, ami alapján mérhető egy piac vagy cég érettsége, sikere és potenciálja.

E tapasztalatból kiindulva alapítottuk a mostani cégünket 10 évvel ezelőtt, ami azóta nagyot bővült. Mostanra már szinte minden szektornak van valamilyen digitális lecsapódása, és ezt a módszertant, mérést, tudást azóta sok más iparágra is tudtuk alkalmazni. Legjobb példa talán a logisztika, hiszen ez az iparág mára már konkrétan egybeforrt az e-kereskedelemmel: tehát nincs e-kereskedelem logisztika nélkül és fordítva. Ezt a digitális tudást át lehet transzformálni sok más iparágra is.

– A sok potenciál mellett hogy látod, saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell az e-kereskedelemmel kapcsolatban?

2019 után látványosan sebességet váltott az e-kereskedelem – ami nyilván a Covid hatására tetőzött – viszont épp ennek köszönhetően annyira könnyű volt a növekedés, hogy a határon túli értékesítés terén egy általános “étvágytalanság” volt megfigyelhető az e-kereskedők körében. A pandémia után aztán a gazdasági folyamatok annyit változtak, hogy mostanra kivették a szelet az online piac vitorlájából és lassult – sőt egyes kategóriáknál teljesen el is fogyott – a növekedés lendülete. Ez alapvetően új helyzet, ami a kereskedőket egy csökkenő belföldi vásárló erő mellett talán végre új piacok felé való nyitásra ösztönözheti.

„Most már nem lehet abból megélni, hogy a kedvező piaci körülményekre támaszkodunk, hanem kell valamilyen stratégiai, innovációs vagy szolgáltatási többlet, amivel versenybe lehet kerülni.”

Azt látom, hogy sokszor hiába értenek a kereskedők a termékükhöz, a piacukhoz, de nem feltétlen látják azt, hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni, kitűnni.

– Az említett hiányosságok fényében miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Ahogy a ‘Vedd fel a versenyt’ export témájú adásában boncolgattuk, elemzői oldalról látható, hogy a hazai piac egyre jobban szűkül, ezáltal úgy gondolom, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlesztésének elengedhetetlen eleme a határon túli terjeszkedés. Ebben a kontextusban nagyon sokszor az export kifejezés használatos, de ez a gyakorlatban a határon túli piacok bevonását jelenti a meglévő működésbe.

„Ahogy a DKSZ 2022-es Online Export Kutatása is rávilágított, ez azért nagyon fontos, mivel a vásárló számára jellemzően nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő, mivel ha magyarul szólít meg és forintban tünteti fel az árait, akkor a kínai, amerikai vagy más külföldi kereskedő ugyanolyan választási alternatíva lesz a hazai fogyasztónak, mint egy ténylegesen magyar kézben lévő cég.”

Ebből kiindulva ugyanennek a logikának kell érvényesülnie fordítva is. Így tehát fontos lenne, hogy a hazai cégek ne csak a kis méretű magyar piac lehetőségeiben gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg ebből kimozdulni, regionálisan terjeszkedni. Ez az a látásmód, ami itthon sajnos leginkább hiányzik és amiben a DKSZ tud segíteni. Ahogy korábban nem volt meg az online fókusz a cégek részéről, úgy az most általánosságban a külföldi terjeszkedés kapcsán mondható el hiányosságként. A DKSZ megjelenésével viszont olyan stakeholderek egyesítették erőiket, akiknél rendelkezésre áll az a know-how, amivel az evangelizáción túlmutatva a hazai e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését tudjuk elősegíteni, támogatni.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

Nagyon sokszor igaz az online kereskedőkre, hogy egyfajta farkasvakságban élnek: a saját területükön túl nem látnak tovább, ezáltal leggyakrabban nem is gondolkodnak azon, hogyan lehetne a meglévő folyamatokat fejleszteni, jobbá tenni és terjeszkedni.

“A legfontosabb tehát az lenne, hogy legyőzzék ezt a farkasvakságot és elkezdjenek érdeklődni, legyenek éhesek a változásra és megértsék a külföldi piacra lépés fontosságát.”

Mostanra rengeteg nagy e-kereskedő van jelen hazánkban, legyen szó az Alzáról, H&M-ről vagy bármely hazánkban is jelen lévő multinacionális cégről, akiknek a magyar piac csupán egy csepp a tengerben. Ők a többi nemzetközi piacon szerzett adatvagyont, tudást és tapasztalatot forgatják bele a magyar piacba, amivel egy lokális e-kereskedő nagyon nehezen tud versenybe szállni. Ezért is fontos tehát azt látni a hazai kereskedőknek, hogy nem az a cél, hogy a magyar piacon lekörözzenek egy regionálisan is elterjedt nagy márkát, hanem az, hogy a hazai közönségen túl találjanak olyan külföldön lévő szegmenseket is, akiket meg tudnak szólítani és ezáltal kialakítani egy fenntartható üzleti modellt.