Madar Norbert, GKID

Madar Norbert a GKID társalapítója, valamint vezető tanácsadója. Fő szakterülete az e-kereskedelem, a logisztika, valamint a digitális transzformáció. Az ő nevéhez köthető a magyar online piac legátfogóbb e-kereskedelemmel foglalkozó kutatássorozatának elindítása, valamint az első nyilvános, hazai e-kereskedői toplista megalkotása. Emellett a Vedd fel a versenyt! podcast műsorvezetője.

„Hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni?” – interjú Madar Norberttel.

– Miért fontos számodra és a GKID számára a digitális kereskedelem?

Idestova 13 éve foglalkozom digitális kereskedelemmel. Annak idején az egyetemen kezdett érdekelni ez az akkor még teljesen új terület. Ami leginkább foglalkoztatott, az a szektor akkor még egyáltalán nem létező mérése volt. Akkoriban azt tapasztaltam, hogy nem létezett a területen üzleti tanácsadás, nem volt az online kereskedelemre szakosodott módszertan, ami alapján mérhető egy piac vagy cég érettsége, sikere és potenciálja.

E tapasztalatból kiindulva alapítottuk a mostani cégünket 10 évvel ezelőtt, ami azóta nagyot bővült. Mostanra már szinte minden szektornak van valamilyen digitális lecsapódása, és ezt a módszertant, mérést, tudást azóta sok más iparágra is tudtuk alkalmazni. Legjobb példa talán a logisztika, hiszen ez az iparág mára már konkrétan egybeforrt az e-kereskedelemmel: tehát nincs e-kereskedelem logisztika nélkül és fordítva. Ezt a digitális tudást át lehet transzformálni sok más iparágra is.

– A sok potenciál mellett hogy látod, saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell az e-kereskedelemmel kapcsolatban?

2019 után látványosan sebességet váltott az e-kereskedelem – ami nyilván a Covid hatására tetőzött – viszont épp ennek köszönhetően annyira könnyű volt a növekedés, hogy a határon túli értékesítés terén egy általános “étvágytalanság” volt megfigyelhető az e-kereskedők körében. A pandémia után aztán a gazdasági folyamatok annyit változtak, hogy mostanra kivették a szelet az online piac vitorlájából és lassult – sőt egyes kategóriáknál teljesen el is fogyott – a növekedés lendülete. Ez alapvetően új helyzet, ami a kereskedőket egy csökkenő belföldi vásárló erő mellett talán végre új piacok felé való nyitásra ösztönözheti.

„Most már nem lehet abból megélni, hogy a kedvező piaci körülményekre támaszkodunk, hanem kell valamilyen stratégiai, innovációs vagy szolgáltatási többlet, amivel versenybe lehet kerülni.”

Azt látom, hogy sokszor hiába értenek a kereskedők a termékükhöz, a piacukhoz, de nem feltétlen látják azt, hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni, kitűnni.

– Az említett hiányosságok fényében miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Ahogy a ‘Vedd fel a versenyt’ export témájú adásában boncolgattuk, elemzői oldalról látható, hogy a hazai piac egyre jobban szűkül, ezáltal úgy gondolom, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlesztésének elengedhetetlen eleme a határon túli terjeszkedés. Ebben a kontextusban nagyon sokszor az export kifejezés használatos, de ez a gyakorlatban a határon túli piacok bevonását jelenti a meglévő működésbe.

„Ahogy a DKSZ 2022-es Online Export Kutatása is rávilágított, ez azért nagyon fontos, mivel a vásárló számára jellemzően nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő, mivel ha magyarul szólít meg és forintban tünteti fel az árait, akkor a kínai, amerikai vagy más külföldi kereskedő ugyanolyan választási alternatíva lesz a hazai fogyasztónak, mint egy ténylegesen magyar kézben lévő cég.”

Ebből kiindulva ugyanennek a logikának kell érvényesülnie fordítva is. Így tehát fontos lenne, hogy a hazai cégek ne csak a kis méretű magyar piac lehetőségeiben gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg ebből kimozdulni, regionálisan terjeszkedni. Ez az a látásmód, ami itthon sajnos leginkább hiányzik és amiben a DKSZ tud segíteni. Ahogy korábban nem volt meg az online fókusz a cégek részéről, úgy az most általánosságban a külföldi terjeszkedés kapcsán mondható el hiányosságként. A DKSZ megjelenésével viszont olyan stakeholderek egyesítették erőiket, akiknél rendelkezésre áll az a know-how, amivel az evangelizáción túlmutatva a hazai e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését tudjuk elősegíteni, támogatni.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

Nagyon sokszor igaz az online kereskedőkre, hogy egyfajta farkasvakságban élnek: a saját területükön túl nem látnak tovább, ezáltal leggyakrabban nem is gondolkodnak azon, hogyan lehetne a meglévő folyamatokat fejleszteni, jobbá tenni és terjeszkedni.

“A legfontosabb tehát az lenne, hogy legyőzzék ezt a farkasvakságot és elkezdjenek érdeklődni, legyenek éhesek a változásra és megértsék a külföldi piacra lépés fontosságát.”

Mostanra rengeteg nagy e-kereskedő van jelen hazánkban, legyen szó az Alzáról, H&M-ről vagy bármely hazánkban is jelen lévő multinacionális cégről, akiknek a magyar piac csupán egy csepp a tengerben. Ők a többi nemzetközi piacon szerzett adatvagyont, tudást és tapasztalatot forgatják bele a magyar piacba, amivel egy lokális e-kereskedő nagyon nehezen tud versenybe szállni. Ezért is fontos tehát azt látni a hazai kereskedőknek, hogy nem az a cél, hogy a magyar piacon lekörözzenek egy regionálisan is elterjedt nagy márkát, hanem az, hogy a hazai közönségen túl találjanak olyan külföldön lévő szegmenseket is, akiket meg tudnak szólítani és ezáltal kialakítani egy fenntartható üzleti modellt.