Madar Norbert a GKID társalapítója, valamint vezető tanácsadója. Fő szakterülete az e-kereskedelem, a logisztika, valamint a digitális transzformáció. Az ő nevéhez köthető a magyar online piac legátfogóbb e-kereskedelemmel foglalkozó kutatássorozatának elindítása, valamint az első nyilvános, hazai e-kereskedői toplista megalkotása. Emellett a Vedd fel a versenyt! podcast műsorvezetője.
„Hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni?” – interjú Madar Norberttel.
– Miért fontos számodra és a GKID számára a digitális kereskedelem?
Idestova 13 éve foglalkozom digitális kereskedelemmel. Annak idején az egyetemen kezdett érdekelni ez az akkor még teljesen új terület. Ami leginkább foglalkoztatott, az a szektor akkor még egyáltalán nem létező mérése volt. Akkoriban azt tapasztaltam, hogy nem létezett a területen üzleti tanácsadás, nem volt az online kereskedelemre szakosodott módszertan, ami alapján mérhető egy piac vagy cég érettsége, sikere és potenciálja.
E tapasztalatból kiindulva alapítottuk a mostani cégünket 10 évvel ezelőtt, ami azóta nagyot bővült. Mostanra már szinte minden szektornak van valamilyen digitális lecsapódása, és ezt a módszertant, mérést, tudást azóta sok más iparágra is tudtuk alkalmazni. Legjobb példa talán a logisztika, hiszen ez az iparág mára már konkrétan egybeforrt az e-kereskedelemmel: tehát nincs e-kereskedelem logisztika nélkül és fordítva. Ezt a digitális tudást át lehet transzformálni sok más iparágra is.
– A sok potenciál mellett hogy látod, saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell az e-kereskedelemmel kapcsolatban?
2019 után látványosan sebességet váltott az e-kereskedelem – ami nyilván a Covid hatására tetőzött – viszont épp ennek köszönhetően annyira könnyű volt a növekedés, hogy a határon túli értékesítés terén egy általános “étvágytalanság” volt megfigyelhető az e-kereskedők körében. A pandémia után aztán a gazdasági folyamatok annyit változtak, hogy mostanra kivették a szelet az online piac vitorlájából és lassult – sőt egyes kategóriáknál teljesen el is fogyott – a növekedés lendülete. Ez alapvetően új helyzet, ami a kereskedőket egy csökkenő belföldi vásárló erő mellett talán végre új piacok felé való nyitásra ösztönözheti.
„Most már nem lehet abból megélni, hogy a kedvező piaci körülményekre támaszkodunk, hanem kell valamilyen stratégiai, innovációs vagy szolgáltatási többlet, amivel versenybe lehet kerülni.”
Azt látom, hogy sokszor hiába értenek a kereskedők a termékükhöz, a piacukhoz, de nem feltétlen látják azt, hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni, kitűnni.

– Az említett hiányosságok fényében miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?
Ahogy a ‘Vedd fel a versenyt’ export témájú adásában boncolgattuk, elemzői oldalról látható, hogy a hazai piac egyre jobban szűkül, ezáltal úgy gondolom, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlesztésének elengedhetetlen eleme a határon túli terjeszkedés. Ebben a kontextusban nagyon sokszor az export kifejezés használatos, de ez a gyakorlatban a határon túli piacok bevonását jelenti a meglévő működésbe.
„Ahogy a DKSZ 2022-es Online Export Kutatása is rávilágított, ez azért nagyon fontos, mivel a vásárló számára jellemzően nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő, mivel ha magyarul szólít meg és forintban tünteti fel az árait, akkor a kínai, amerikai vagy más külföldi kereskedő ugyanolyan választási alternatíva lesz a hazai fogyasztónak, mint egy ténylegesen magyar kézben lévő cég.”
Ebből kiindulva ugyanennek a logikának kell érvényesülnie fordítva is. Így tehát fontos lenne, hogy a hazai cégek ne csak a kis méretű magyar piac lehetőségeiben gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg ebből kimozdulni, regionálisan terjeszkedni. Ez az a látásmód, ami itthon sajnos leginkább hiányzik és amiben a DKSZ tud segíteni. Ahogy korábban nem volt meg az online fókusz a cégek részéről, úgy az most általánosságban a külföldi terjeszkedés kapcsán mondható el hiányosságként. A DKSZ megjelenésével viszont olyan stakeholderek egyesítették erőiket, akiknél rendelkezésre áll az a know-how, amivel az evangelizáción túlmutatva a hazai e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését tudjuk elősegíteni, támogatni.
– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?
Nagyon sokszor igaz az online kereskedőkre, hogy egyfajta farkasvakságban élnek: a saját területükön túl nem látnak tovább, ezáltal leggyakrabban nem is gondolkodnak azon, hogyan lehetne a meglévő folyamatokat fejleszteni, jobbá tenni és terjeszkedni.
“A legfontosabb tehát az lenne, hogy legyőzzék ezt a farkasvakságot és elkezdjenek érdeklődni, legyenek éhesek a változásra és megértsék a külföldi piacra lépés fontosságát.”
Mostanra rengeteg nagy e-kereskedő van jelen hazánkban, legyen szó az Alzáról, H&M-ről vagy bármely hazánkban is jelen lévő multinacionális cégről, akiknek a magyar piac csupán egy csepp a tengerben. Ők a többi nemzetközi piacon szerzett adatvagyont, tudást és tapasztalatot forgatják bele a magyar piacba, amivel egy lokális e-kereskedő nagyon nehezen tud versenybe szállni. Ezért is fontos tehát azt látni a hazai kereskedőknek, hogy nem az a cél, hogy a magyar piacon lekörözzenek egy regionálisan is elterjedt nagy márkát, hanem az, hogy a hazai közönségen túl találjanak olyan külföldön lévő szegmenseket is, akiket meg tudnak szólítani és ezáltal kialakítani egy fenntartható üzleti modellt.
Top 50 CEE Online Exporters 2024
How the top 50 Online Exporters in the CEE region perform? - report by Growww Digital The "Top 50 Online Exporters in the CEE Region" report by Growww Digital analyzes the performance of e-commerce exporters in Central and Eastern Europe. While the sector experienced...
Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/II.
A hazai e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre 25 éves fennállása óta még nem volt példa 2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac a PwC Q1-Q3 közötti mérései és Q4-re vonatkozó előzetes adatai alapján 15%-os árbevétel-növekedés...
Új lendület a digitális kereskedelemben
Megújult a Digitális Kereskedelmi Szövetség vezetősége Az átalakulás célja, hogy a szövetség hatékonyabban reagáljon a digitális kereskedelem előtt álló kihívásokra, elősegítse a hazai szereplők megerősödését és az exporttevékenység fellendülését. A Szövetség...
Határtalan kereskedelem
Az egységes vásárlói élmény a versenyképesség kulcsa A vásárlási szokások az elmúlt években drámaian átalakultak – a fogyasztók ma már nem csatornákban, hanem élményekben gondolkodnak. A 2024-es Omnichannel Scale kutatás és a legfrissebb európai trendek egyértelművé...
Age of Cybercrime 2025
Collective effort is needed to protect our digital ecosystem Cybercriminals caused damages worth 30 billion forints in Hungary last year. While active across all industries, their activities pose a particularly high risk to the online retail sector. According to...
Age of Cybercrime 2025
Összefogásra van szükség a kibercsalások megállításához 30 milliárd forint kárt okoztak a kiberbűnözők tavaly. Bár minden iparágban aktívak, tevékenységüknek különösen kitettnek számít az online kereskedelem. Az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már...
Digital Retail Landscape 2024/II.
Hungarian e-commerce growth is now driven by imports In 2024, based on measurements by PwC for Q1-Q3 and preliminary data for Q4, the total Hungarian e-commerce market could reach a sales volume of 1 920 billion HUF with a 15% growth in volume, of which 17% - around...