DKSZ Ökoszisztéma Térkép 2026

Szerző: | 2026. november 19. | Események, Kutatás

A webáruház csak a jéghegy csúcsa: 7000 milliárd forintnyi vállalati árbevétel a digitális kereskedelem térképén – először látható együtt a hazai digitális kereskedelmi ökoszisztéma

A Digitális Kereskedelmi Szövetség november 19-én, egy budapesti, sajtónyilvános szakmai rendezvényen, kormányzati és piaci szereplők előtt mutatta be a Mastercard által támogatott Digitális Kereskedelmi Ökoszisztéma Térkép első, szakmai egyeztetésre bocsátott változatát. A négy rétegből és 36 kategóriából álló rendszer a webáruházaktól a technológiai, fizetési és logisztikai szolgáltatókon át a szabályozó intézményekig teszi áttekinthetővé a magyar gazdaság ezidáig alig ismert rendszerét. A kezdeményezés egy több mint 7000 milliárd forintos teljes vállalati árbevételt képviselő szereplői körre irányítja rá a figyelmet. Legfőbb üzenete, hogy a digitális kereskedelem nemzetgazdasági jelentősége csak a teljes ökoszisztéma ismeretében érthető meg, a hazai szereplők versenyképessége pedig annak egészét figyelembe véve erősíthető hatékonyan.

A vásárló jellemzően csak a webáruház felületével találkozik, az online rendelések teljesítéséhez azonban számos szolgáltató és háttérrendszer összehangolt működésére van szükség. Ahogy a fizikai termékek online kiskereskedelme sem működik logisztika nélkül, úgy a sikeres digitális értékesítéshez is elengedhetetlen a megfelelő technológiai, pénzügyi és szolgáltatói háttér.

Ezt az ökoszisztéma-szemléletet a Digitális Kereskedelmi Szövetség összetétele is tükrözi: alapítói a digitális technológia és hirdetés, a fizetés, a szállítás, a raktárlogisztika, a szakmai érdekképviselet, a digitális marketing, a kutatás és tanácsadás, valamint a digitális kereskedelmi rendszerek fejlesztésének meghatározó szereplői.

Kormányzat, piac és szakma egy asztalnál

A bemutatón a DKSZ vezetői mellett a kormányzat és a szövetség alapító vállalatainak képviselői szólaltak fel. A délelőttöt Ocskay László, a DKSZ elnöke, Madar Norbert alelnök és Bíró Pál, a Google Country Managere nyitotta a szövetség stratégiájának bemutatásával, majd Dr. Kozák Tamás, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium kereskedelemért felelős helyettes államtitkára tartott kormányzati nyitóelőadást.

A térkép születésének hátterét, felépítését és besorolási logikáját Ocskay László és Madar Norbert mutatta be. Madar Norbert ezt követően a PwC és a DKSZ közös kutatása, a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb eredményeit ismertette, Berkes Tibor, a Mastercard képviselője pedig „The future of finance is built together” címmel tartott előadást.

A digitális kereskedelem jövőjéről és nemzetgazdasági hatásairól szóló panelbeszélgetést Árvai Csaba (Boxy) moderálta. A beszélgetésben Bíró Pál (Google), Magyar Laura (Gazdasági és Energetikai Minisztérium), Nagy Szilvia (DHL Express) és Tajthy Krisztina (IVSZ) vett részt. A rendezvényt Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere zárta, aki a DKSZ következő lépéseiről is beszélt.

Négy réteg, egy piac

A vásárló számára közvetlenül látható, vízfelszín felett lévő, első két rétegbe a digitális árukereskedők, valamint a szolgáltatásokat és digitális javakat online értékesítő vállalkozások tartoznak.

A digitális kereskedelem nem ér véget a fizikai termékeket kínáló webáruházaknál: az utazástól és a jegyértékesítéstől a digitális tartalmakon át a szoftver-előfizetésekig számos területet magában foglal.

A harmadik réteget a kereskedőket kiszolgáló ökoszisztéma-szolgáltatók alkotják: többek között a technológiai, fizetési, logisztikai, marketing-, ügyfélszolgálati és üzleti háttérszolgáltatók.

A negyedik rétegben a működési környezetet alakító szervezetek jelennek meg, köztük a hatóságok, az érdekképviseletek, az oktatási és kutatóintézmények, valamint a fogyasztóvédelmi és finanszírozó szereplők.

A térkép egyes rétegeiben és kategóriáiban számos magyar vállalkozás áll helyt a nemzetközi szereplők mellett.

A hazai versenyképesség kérdése ezért nem szűkíthető le arra, hogy a magyar webáruházak hogyan teljesítenek a globális platformokkal szemben: ugyanilyen fontos a mögöttük álló hazai technológiai, logisztikai és szakmai szolgáltatók fejlődése, támogatása, valamint a saját részpiacaik megértése.

Mit mutatnak a piacméretadatok?

Az egyes területekről eltérő részletességű adatok állnak rendelkezésre, ezért a piacméret-becsléseket és az érintett vállalatok teljes árbevételét külön kell kezelni.

A térkép jéghegy analógiáját követve, a vízfelszín feletti rétegek közül a legjelentősebb halmaz természetesen az online kiskereskedők köre, melyből több mint 30 ezer működik Magyarországon. A PwC mérései szerint a mintegy 2100 milliárd forintos piacból körülbelül 400 milliárd forint az importkereskedelem.

Az ökoszisztéma térképen belül több, jelentős digitális tranzakciós és szolgáltatási részpiac mérete is meghatározható a rendelkezésre álló piackutatások és mérések alapján: A PwC becslése alapján a digitális tartalom piac 100 milliárd, a jegypiac 50 milliárd, a szállásfoglalási piac 11 milliárd, az apróhirdetési piac pedig 30 milliárd forintos nagyságrendet képvisel éves árbevétel tekintetében. A kereskedők rendeléseit kézbesítő logisztikai piac becsült mérete pedig szintén a PwC szerint mintegy 230 milliárd forint.

A vállalati árbevételek és a részpiaci forgalmak az eltérő tartalom és az átfedések miatt nem adhatók egyszerűen össze. A térkép a későbbi, összehasonlítható kutatások közös keretét teremti meg. A teljes ökoszisztéma és annak minden szintjét érintő egységes mérés így még a jövő feladata.

A hazai gazdaság versenyképessége az egész ökoszisztémán múlik

„A DKSZ digitális ökoszisztéma térképének egyik legfontosabb üzenete, hogy ma már a digitális kereskedőnek a legkevésbé kereskedelemhez kell értenie”

– összegez Madar Norbert, a DKSZ alelnöke, a PwC digitális kereskedelmi tanácsadását vezető igazgatója.

A jó termék és az értékesítési tudás önmagában nem elegendő: technológiát, adatot, készletkezelést, fizetést, logisztikát és ügyfélkiszolgálást kell összehangolni. Ehhez nem szükséges minden képességet házon belül felépíteni: megfelelő partnereket és együttműködő rendszereket kell választani.

„A magyar e-kereskedelemről általában a webáruházak toplistái alapján beszélünk, pedig a hazai kereskedők versenyképessége legalább annyira múlik a mögöttük álló szolgáltatókon és a szabályozási környezeten. Pusztán az árral nehéz felvenni a versenyt a globális platformokkal, a kiszolgálás minőségében viszont a hazai szereplők előnyben lehetnek. Ehhez látni kell, ki kicsoda a piacon, és ezt adja most meg a DKSZ ökoszisztéma-térképe”

– mondta Ocskay László, a DKSZ elnöke.

Merre tart a piac 2030-ig?

Az export, a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a fogyasztói bizalom erősítéséhez a kereskedők mellett a szolgáltatói hátteret és a működési környezetet is figyelembe kell venni a digitális kereskedelmet érintő fejlesztések során.

A térkép négy szövetségi és szakpolitikai iránynak adhat közös kiindulási alapot:

  1. az exportprogramok megújításának;
  2. a hazai szereplők célzott támogatásának;
  3. az online és offline értékesítési csatornákat összekapcsoló omnichannel kezdeményezéseknek;
  4. valamint a szabályozási és támogatási javaslatok kidolgozásának.

„A térképet kereskedőknek, szolgáltatóknak, szabályozóknak és döntéshozóknak készítettük, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlődéséről közös helyzetkép és fogalmak alapján lehessen gondolkodni. Nem egy újabb lista létrehozása volt a célunk, hanem az, hogy a piac összetett működését közérthetően mutassuk be, és ráirányítsuk a figyelmet azokra a pontokra, amelyek a hazai szereplők versenyképességét leginkább befolyásolják”

– tette hozzá Madar Norbert, a DKSZ alelnöke.

Hogyan készült a térkép?

A DKSZ szakértői az elérhető kutatások áttekintése mellett több mint harminc hazai működési esettanulmányt dolgoztak fel, hogy az egymást gyakran átfedő vállalati tevékenységekre következetesen alkalmazható kategóriarendszert alakítsanak ki.

A besorolás a cégek főtevékenysége helyett a digitális kereskedelemben betöltött érdemi szerepüket követi. Egy vállalat ugyanis egyszerre lehet kereskedő, piactér-üzemeltető és más kereskedők technológiai vagy logisztikai partnere. A besorolást a vevőkört, az értékesítési országokat és a csatornákat leíró jellemzők egészítik ki. A szolgáltatói kategóriák közötti eligazodást hét gyakorlati kérdés segíti:

  1. Mit árulok, és hogyan találnak meg?
  2. Hol és hogyan adok el?
  3. Hogyan érkezik be a pénz?
  4. Hogyan jut el a termék a vevőhöz?
  5. Hogyan tartom meg a vevőt?
  6. Mi fut a háttérben?
  7. Ki segít, hogy jól és szabályosan működjek?

A térkép így egy üzleti célhoz – például a külföldi terjeszkedéshez vagy egy piactérre való belépéshez – szükséges szolgáltatói kör átgondolásában is segítséget adhat a magyar vállalkozásoknak.

A szereplők azonosítása szakmai gyűjtésekre, kutatásokra és nyilvános forrásokra épült, köztük a PwC E-toplistára, a Growww Digital Hungarian Ecom Stars és az Oander Omnichannel Scale kutatásokra, valamint az OPTEN cégadatbázisára. A térkép nem rangsor, nem mutat partnerkapcsolatokat, és nem teljes körű szereplőlista. Egy vállalkozás hiánya nem szakmai értékítélet, a bekerülésnek pedig nem feltétele a DKSZ-tagság.

Elindult a DKSZ Mentorprogram

Elindult a DKSZ Mentorprogram

Három e-kereskedő céget segít a nemzetközi piacok meghódításában a DKSZ A DKSZ októberben hivatalosan is elindítja a magyar e-kereskedők külföldi terjeszkedésében segítséget nyújtó díjmentes, cégekre szabott, egyedülálló Mentorprogramját. A nyáron meghirdetett szakmai...

Stratégiai együttműködés a HEPA-val

Stratégiai együttműködés a HEPA-val

Stratégiai együttműködést írt alá a HEPA és a DKSZ Stratégiai megállapodást írt alá a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Digitális Kereskedelmi Szövetség, hogy új szintre emeljék a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők export...

Táncsics András, Boxy

Táncsics András, Boxy

Bemutatjuk új tagunkat Táncsics András képviseletével a Boxy Logisztikai Zrt. csatlakozott a Digitális Kereskedelmi Szövetséghez, hogy a szövetség alapítóival közös erővel a magyar e-kereskedelem átalakulásának előmozdításán, a hazai szereplők megerősítésén és az...

GKID-Mastercard: Digitális Kereskedelmi Körkép

GKID-Mastercard: Digitális Kereskedelmi Körkép

GKID-Mastercard: turbulens időszakban a hazai e-kereskedelem Kihívásokkal teli év után, 9,9%-os éves növekedést követően 1323 milliárd forintos forgalommal zárt 2022-ben a belföldi online kiskereskedelem. A 2020-21-es kiemelkedő évek után – igazodva a nemzetközi...

Ocskay László, OANDER

Ocskay László, OANDER

Bemutatjuk új tagunkat Az OANDER Development Kft. Ocskay László képviseletével csatlakozott a Digitális Kereskedelmi Szövetséghez, hogy a szövetség alapítóival közös erővel a magyar e-kereskedelem átalakulásának előmozdításán, a hazai szereplők megerősítésén és az...

Operatív vezetőt keresünk!

Operatív vezetőt keresünk!

Motivál, hogy a magyar webáruházak hazai és nemzetközi sikeréért dolgozz? Szívesen dolgoznál együtt a világ top digitális cégeinek hazai képviselőivel és a magyar digitális ökoszisztéma meghatározó szereplőivel? Érdekel az oktatásfejlesztés? Mozgalmas és kihívást...