A PwC E-toplista 2024 eredményei: Új listavezető, az FMCG nagyot ment tavaly

4 kategória: legnagyobb, FMCG, magyar, legismertebb – 2024 legsikeresebb e-kereskedőinek rangsorát tette közzé a PwC Magyarország június 19-én egy szakmai esemény keretein belül, ahol jelen volt az érintett, több mint 40 kereskedő színe-java. Az E-toplista rendezvényen bemutatták a Digitális Kereskedelmi Körkép kutatás 2024-es eredményeit is, de szó esett az e kereskedelem jogi szabályozásáról, adatvezérelt lojalitási programokról és az online kereskedelmet érintő kiberbiztonsági kockázatokról is.

10 éves az E-toplista

A PwC Magyarország Digital Commerce csapata (ex-GKID) 2015-től kezdődően publikál éves rangsorokat a magyar piacon működő, legnagyobb forgalmat generáló online kereskedőkről. A 2024-es E-toplistán 4 kategóriában mutatták be a legsikeresebb piaci szereplőket a PwC budapesti székházában tartott rendezvényen.

Cserjés-Kopándi Ildikó, vezető menedzser, az esemény házigazdája köszöntőjében utalt arra, hogy míg a kutatás első évében mindössze 1400 webáruház szerepelt a mintában, ez a szám ma több tízezres.

„Akik a mostani kiélezett versenyben talpon tudnak maradni, feltétlenül megérdemlik az elismerést, hiszen ők hajtják előre a magyar és régiós e-kereskedelmet.”

Az E-toplista rangsor mögötti kutatásokban szakmai partnerként részt vevő Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős országigazgatója, Márkus Gergely szintén a digitális kereskedelem határtalanná válását hangsúlyozta:

„Büszkén mondhatom, hogy az E-toplistán nevesített 44 kereskedő vállalat mindegyike az egyre inkább globalizálódó, határok nélküli, kihívásokkal teli digitális kereskedelmi környezet ellenére is vezető szerepet tölt be a saját szegmensében, példát mutatva ezzel mind a digitális kereskedelmi iparág, mind a vásárlók, mind pedig a teljes magyar gazdaság számára.”

Új listavezető a legnagyobb forgalmú e-kereskedőknél

A 2024-es online kiskereskedelmi forgalom alapján Magyarország legnagyobb webáruháza a cseh Alza.hu, mely az eddigi éllovas eMAG-tól vette át az első helyet. Piacvezető szerepét az is jól mutatja, hogy a top 15-ön belüli legnagyobb éves forgalomnövekedés, valamint a mostani mezőny mindhárom rangsorát tekintve a legnagyobb százalékos és nominális tranzakciónövekedés is az Alzához köthető.

A második legnagyobb online forgalmú kereskedő a szintén cseh anyacéggel rendelkező Kifli.hu lett, míg a harmadik helyet a MediaMarkt szerezte meg. Két „újonc” – a BestByte (11. hely) és a Rossmann (14. hely) – először került fel az összesített listára.

Látványos növekedések és csökkenések a top 15-nél

A magyar piacon működő, helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb e kereskedő együttes forgalma bruttó 463,1 milliárd forint volt 2024-ben, ami 12,4%-os bővülés az idei listán szereplő kereskedők 2023-as eredményeihez képest. Ezzel az eredménnyel a top 15 súlya a belföldi e-kereskedelmi piacból 29%-ot tesz ki, a teljesített rendelések tekintetében pedig 34%-os növekedést értek el együtt. A top 15-ből tizenegy e-kereskedő forgalma nőtt 2024-ben, átlagosan csaknem 25%-kal. Ez 2,5-szerese a teljes belföldi e-kereskedelmi piac növekedési ütemének, mely a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatása alapján 9,7% volt ebben az időszakban.

„A turbulens piaci környezet polarizáltabbá teszi a kereskedők közötti versenyt is, így sok esetben nőtt a szakadék az ugyanazon kategórián belül működő cégek között. Az átlagon felüli növekedések mellett a visszaesések is jelentősebbek voltak a top 15 ben, ugyanis négy e-kereskedő forgalma csökkent 2024-ben, a visszaesés mértéke átlagosan 24% volt”

– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digital Commerce csapatának vezetője.

Új termékkategória és legnagyobb növekedés az FMCG rangsorban

A legnagyobb online FMCG kereskedők nevesített mezőnye idén már 12 kereskedőt  számlál, a kisállat kategória két képviselője, a Petissimo és a Fressnapf újak a listán. A hazai online FMCG piacot immár harmadik éve magabiztosan a Kifli uralja, sikereihez a magas szintű, gyors, akár aznapi kiszállítás biztosítása is hozzájárult. A 2. helyen végző Tesco 2023-as stagnálását követően 2024-ben ismét látványos, két számjegyű növekedést produkált, és a Rossmann került még fel a dobogóra.

Az idei teljes E-toplistát tekintve a legnagyobb online FMCG kereskedők érték el a legnagyobb növekedést, melynek átlagos éves mértéke 25%. Ez a Wolt Marketnél bőven 50% felett alakult, a top 12 FMCG kereskedő összesített online forgalma pedig bruttó 156,4 milliárd forint volt 2024-ben. A teljesített rendelések száma elérte a 7,1 millió darabot, és két szereplőnél a rendelési szám meghaladta az egymilliót, ami egyértelműen mutatja a vásárlási frekvencia növekedésre gyakorolt hatását.

Bővült az 5 milliárd feletti magyar e-kereskedők mezőnye

Míg az elmúlt két évben nem lépett be új e-kereskedő az „5 milliárdos” magyar vállalatok táborába, addig 2024-ben 3 új szereplővel – BestByte (5.), Elektrik Store (13.), és Coolmobile (17.) –, valamint 1 piactérrel (Fizz.hu) is bővült a lista, ami így már 17 helyezettet számlál. Utóbbi az OTP Csoport 2024-ben indult webáruházához köthető, mely alig féléves publikus működést követően ért fel a magyar mezőny 15. helyére.

„A Fizz révén – közvetve – több száz magyar kereskedő is lehetőséghez jut a digitális értékesítés terén, ezért a piactér sikere hozzájárul az egész magyar e-kereskedelmi piac fejlődéséhez, egyúttal mutatja a bankszektor és a digitális tranzakciós piacok közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatot is”

– értékelte Nagy Ádám Gusztáv, a PwC digitális tanácsadási területének igazgatója.

A legnagyobb 17 magyar e-kereskedő összesített forgalma 2024-ben 211,2 milliárd forintot, sikeresen teljesített rendeléseik száma pedig 5,6 millió darabot tett ki. A növekedést elérő e-kereskedők átlagos bővülése 15%-os, a csökkenéssel zárók pedig átlagosan 6%-ot veszítettek a forgalmukból 2024-ben.

„A több tízezer magyar e-kereskedő volumenéhez viszonyítva ez a szám még mindig alacsonynak tekinthető, és önmagában is jelzi a nehezedő piaci körülményeket, amit a TEMU és az import kereskedelem utóbbi 1-2 éves térnyerése csak tovább nehezített”

– emelte ki Tímár Szabolcs, a PwC kutatásának módszertanáért felelős vezető
menedzser.

A legnagyobb online forgalommal rendelkező magyar kereskedők listájának első helyét továbbra is – immár 4. alkalommal – őrzi az Euronics, a második legnagyobb magyar webáruház változatlanul az Aqua, a dobogó harmadik fokára pedig egy év kihagyás után újból az iPon léphetett fel. Utóbbihoz köthető a magyar mezőny legnagyobb éves forgalomnövekedése, míg rendelési állomány terén a Homelux tudott százalékosan a legnagyobbat fejlődni.

Nemzetközi terjeszkedés nélkül nincs növekedés

„A PwC saját elemzéseiben is sokszor hangsúlyozza, hogy a magyar e-kereskedők hosszútávú, fenntartható növekedésének egyik kulcsa a nemzetközi terjeszkedés. A határon túli értékesítés terén az idei mezőny több tagja is rendelkezik már tapasztalattal, közülük a legnagyobb export értékesítésből származó online forgalom a Pepitához köthető. A magyar lista 4. és az összesített rangsor 10. helyén záró vállalat a 2024-es export forgalmával már önmagában is bekerülhetne a mostani, 5 milliárdos online forgalom feletti magyar mezőnybe, ami jól szemlélteti a terjeszkedésben rejlő üzleti potenciált” – mutatott rá Madar Norbert.

A rangsor kihirdetését megelőzte több szakmai előadás. A Digitális Kereskedelmi Körkép 2024-es eredményeiből kiderült, hogy a határtalanná váló online piactér igencsak feladja a leckét a hazai szereplőknek, és a belföldi e- kereskedelem növekedését már egyértelműen az import húzza. A megújuló hazai és EU-s szabályozói környezetről szólva Straubinger Zsófia, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal jogásza a kiskereskedelmi vállalkozásokra nehezedő növekvő bírságok és a szigorodó hatósági felügyelet jelentette terheket emelte ki.

Az adatvezérelt lojalitási programok kapcsán Kiss Virág, a PwC tanácsadója hat hűség perszónatípust mutatott be, valamint egy marketingautomatizáció bevezetésével kialakított új hűségprogramról szóló esettanulmányt. A PwC hamarosan megjelenő Voice of the Consumer globális kutatásából pedig Mekler Anita, a PwC fogyasztói piacokért felelős cégtársa villantott fel pár részletet.

A kibertámadásoknak fokozottan kitett online kereskedői és fizetési platformok biztonságával kapcsolatban Mondovics Péter, a Mastercard Magyarország marketing menedzsere a szektorokon átívelő kollaborációk szerepét hangsúlyozta egy olyan digitális ökoszisztémában, ahol az adatvédelmi incidensek áldozatainak 43%-a nem lép többet kapcsolatba az érintett szolgáltatóval.

Összefogásra van szükség a kibercsalások megállításához

30 milliárd forint kárt okoztak a kiberbűnözők tavaly. Bár minden iparágban aktívak, tevékenységüknek különösen kitettnek számít az online kereskedelem. Az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, minden ötödik felhasználó pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt – derül ki a Mastercard nemrég nyilvánosságra hozott, hiánypótló és nagyszabású kutatásából, amely a kiberbűnözés magyarországi helyzetét vizsgálta a felhasználók, a vállalatok és a kiberbiztonsági szakemberek szempontjából is. 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérte a 9500 milliárd dollárt, 2028-ra mindez akár 13000 milliárd is lehet. Ami a magyar GDP több, mint hatvanszorosa.

A magyar lakosság majdnem fele (48%) személyesen, vagy közvetlen környezetén keresztül volt már érintettje csalásnak, de csupán körülbelül ötödük (22%) tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére. A felnőttek 70%-a tisztában van vele: nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót, tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon. Hiába ugyanis a több faktoros azonosítás, a jól megtervezett biztonsági rendszerek, a leggyengébb láncszem mindig az érzelmi nyomás alá helyezett, a felkészületlen, vagy akár épp az egyszerűségre törekvő és a biztonsági kockázatokban nem jártas felhasználó.

Ennek ellenére hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat: miközben az áldozatok száma éves szinten tízezres, az okozott károké pedig immár tízmilliárdos nagyságrendű, még a legfelkészültebbnek gondolt 18-29 évesek digitális biztonsági tudása is alig éri el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – írja az Age of Cybercrime 2025, amelyet a Mastercard elsőként a Kiberpajzs kezdeményezésben résztvevő bankok és más szervezetek számára tett elérhetővé, hiszen az ijesztő tempóban növekvő kiberbűnözést csak összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással lehet megfékezni.

Az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik Magyarországon. A felhasználók 46%-a nem tudta megkülönböztetni a szolgáltatók és kereskedők valódi üzeneteit a csaló üzenetektől. A fiatalok a magabiztos digitális jártasságuk miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből. A felmérés szerint minél idősebb valaki, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a digitális csalásokkal szembeni felkészültségében – ugyanakkor a teszt adatai alapján a gyakorlatban az idősebb korosztályok mégis jobban teljesítettek a fiatalabbaknál.

A növekvő számú sikeres csalási kísérlet és a kiberbűnözők más tevékenysége jelentős reputációs kockázatot hordoz, amely tendencia képes arra, hogy aláássa azt a bizalmat, amelyre az online kereskedelem és a digitális fizetési ökoszisztéma épít. A sikeres kibertámadást elszenvedő kis- és közepes vállalkozások hatvan százaléka fél éven belül abbahagyja a tevékenységét a támadás okozta károk következtében. A bűnözők kedvelt célpontjai között jelenleg a közszféra fenyegetettsége a legnagyobb; az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta.

A legbiztosabb védekezés pedig a naprakész tudás, az információmegosztás és az edukáció – állapítja meg az AgeofCybercrime2025. A KiberPajzs előremutató kezdeményezés annak érdekében, védőernyőt nyújtsanak a potenciális áldozatoknak és visszaszorítsák a digitális bűnözést, de folyamatosan lépést kell tartani a kiberbűnözők technológiai előre menetelésével, és az információmegosztás kulcsfontosságú ebben a küzdelemben.

„A kiberbűnözés kora 2025 olyan egyedülálló és hiánypótló tanulmány, amely egyszerre ismerteti a magyar és a regionális trendeket a támadásokkal kapcsolatban, és mélységében, adat-alapon mutatja meg a támadások trendjeit és a felhasználók kiberbiztonsági tudását. Ez a tanulmány értékes fogódzó lehet abban a munkában, amelynek célja a biztonsági szint fejlesztése”

– mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

A támadók képességei mindig együtt bővülnek a technológiai lehetőségekkel. Automatizáció, kooperáció, szolgáltatás kiszervezés, külső tudás bevonása, mesterséges intelligencia, információmegosztás – ezeket az eszközöket használják a bűnözők a profit maximalizálására. Gyorsan fejlődő „iparágról” van szó, ahol kritikus jelentőségű az információk terjedése. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül.

A hazai e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre 25 éves fennállása óta még nem volt példa

2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac a PwC Q1-Q3 közötti mérései és Q4-re vonatkozó előzetes adatai alapján 15%-os árbevétel-növekedés mellett 1920 milliárd forintos forgalmat érhetett el, melyből 17%-ot – mintegy 330 milliárdot – már az import kereskedelem generált. Az import 2024-ben egyértelműen a növekedés motorjává is vált, mivel a belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10%-ot tudott emelkedni. Az online rendelések negyede csomagautomatákon keresztül jut el a vásárlókhoz, a Temu pedig 2024 legnagyobb vásárlótáborral és rendelési számmal bíró e-kereskedőjévé vált. – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép riportjának legújabb kiadásából, melyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség közreműködésével készített.

A globális óriások árnyékában egyre élesebb a verseny

A magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa. Az e-kereskedelem fejlődésének motorját már nem a belföldi és EU-s kereskedők jelentik, hanem a határon túli, import kereskedelem. Ezért amikor „magyarországi e-kereskedelmi piacról” beszélünk, fontos hozzátennünk, hogy mit értünk a „piac” alatt.

„Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar e-kereskedelmi piac szinte kizárólag a Magyarországon működő vagy hazánkra stratégiai piacként tekintő EU-s kereskedőkből állt (magyar weboldallal és sokszor lokális csapattal). A belföldi e-kereskedőkön felül a nemzetközi kereskedők sokáig csak egy kicsi, jól tipizálható vásárlóréteg számára voltak releváns beszerzési forrás. Mostanra azonban a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben”

– emelte ki a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb megállapítását Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség alelnöke.

Immár az import hajtja az e-kereskedelmi piacot

Az e-kereskedelem növekedési üteme 2022-ben és 2023-ban követte a teljes kiskereskedelmét, és nem tudott érdemben gyorsulni elsősorban a magas infláció elterelő hatása és az alávásárlások miatt. Ez a trend fordult meg 2024-ben. Az importéra beköszöntével a magyarországi e-kereskedelem két pólusúvá vált, hiszen a belföldi és az import e-kereskedelem versenye határozza meg az ökoszisztémát. Bár még csak az első három negyedév kapcsán áll rendelkezésre teljes körű adat, a PwC mérései szerint a teljes piac 2024-es, összesített forgalma kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett. Ebből a teljes tortából a belföldi és EU-s kereskedők 10%-os növekedés mellett mintegy 1600 milliárd forintot tesznek ki, melyhez az import e-kereskedelem – amit elsősorban a Temu dominál – további 330 milliárd forintot ad hozzá.

„A Temu magas szintű üzemeltetési modellje – gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat – a vásárlói elvárásokat is megemelte, és a belföldi kereskedők az akciókon túl szolgáltatási színvonal fejlesztéssel (például szélesebb körű, gyorsabb logisztika) próbálnak versenyben maradni”

– tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

Nyomás alatt a hazai kereskedők

A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala olyan nyomást helyez a magyar kereskedőkre, amely technológiai fejlesztéseket, innovatív stratégiákat és fokozott marketingtevékenységet követel meg. A Temu sikere azt bizonyítja, hogy a vásárlók egyre inkább az ár-érték arány alapján döntenek, miközben a gyors szállítás és a kényelmes ügyintézés is alapelvárássá vált.

A régiós és nemzetközi verseny fokozódása mellett már a termékkategóriák tekintetében is turbulenssé vált a piac: míg az FMCG és a szépségápolási szektor továbbra is jelentős növekedést mutat (+24% és +23%), addig például a ruházati, lakásfelszerelési és barkács kategóriák forgalma visszaesett, amit főként az importtermékek árnyomása és a vásárlói szokások átalakulása magyaráz.

A kutatásban részt vett e-kereskedők véleménye alapján a hazai webáruházak számára a legnagyobb kihívást az új vásárlók szerzése (48%), a vásárlási gyakoriság növelése (39%) és a tőkehiány (35%) jelentik. A növekvő külföldi verseny és a piacterek térnyerése (27%) pedig tovább növeli a prést a hazai szereplőkön.

„A magyar e-kereskedők számára a globális és régiós szereplőkkel folytatott versenyben való helytálláshoz fejlett szolgáltatásokra, technológiai innovációra és magas szintű vásárlói élményre van szükség”

– értékelte a kereskedők legnagyobb problémáit Timár Szabolcs, a PwC iparági szakértője és a kutatássorozat vezető elemzője.

2024 Magyarországon is a Temu éve volt

Követve az Európa-szerte tapasztalható folyamatokat, a Temu alig egy év alatt Magyarországon is az egyik legnagyobb e-kereskedővé nőtte ki magát. A kínai piactér a PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló iparági mérései szerint 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált, amihez – online vásárlói felmérések alapján – mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

Bár a Temu 2024 utolsó hónapjaiban némileg lendületet vesztett – amiben az emelkedő árai és a romló árfolyam egyaránt közrejátszott – agresszív marketingkampányával nemcsak bevonzotta a vásárlókat, hanem az év egészét tekintve növelte is vásárlási gyakoriságukat. Kedvező árai miatt a vásárlók ugyanakkora költségkeretből több terméket tudtak vásárolni, ami tovább fokozta a vásárlási aktivitást.

A Digitális Kereskedelmi Körképben publikált adatok szerint az online vásárlók egyharmadának (34%), a 18-29 éves korosztály csaknem felének (47%) ott van a Temu applikációja a telefonján. 77% az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, jelentős azonban azoknak az aránya is, akik a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

Az applikáció terjedésével párhuzamosan a Temu fokozatosan letekert hirdetési intenzitásából, amit a Digitális Kereskedelmi Körképben bemutatott legfrissebb Growww Digital Temu Index is alátámaszt. A hirdetési költéseken alapuló adatok szerint a kínai óriás hirdetési jelenléte még mindig számottevő Magyarországon, de folyamatosan, hónapról hónapra enyhül, 2025 januárjában pedig már mintegy 29%-os csökkenés látható 2024 januárjához képest. Vagyis a Temu közel harmadával csökkentette a hirdetési intenzitását az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.

„A magyar e-kereskedőknek két lehetséges jövőképe van a globális óriások által uralt e-kereskedelem korában: megmaradni belföldi, lokális szereplőnek a hazai piacon, vagy a már bevált receptet alkalmazva regionális kereskedővé nőni. A cseh és a lengyel piaci szereplők már évek óta a terjeszkedés útját járják, és ennek eredményét, sikerességét itthon is láthatjuk”

– foglalta össze a kitörési lehetőségeket Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség ügyvezető partnere.

A legalább havonta rendelő, rutinos vásárlói bázis adja a rendelések háromnegyedét

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31%), az eseti vásárlók (38%) és a rendszeres vásárlók (31%). A vásárlói bázis gyors növekedésével párhuzamosan a vásárlások gyakorisága tavaly enyhén csökkent, de a forgalom nagyobb részét – a csomagvolumen 75%-át – a rendszeres vásárlókat alkotó, legalább havi rendszerességgel online vásárló 31% bonyolította le 2024-ben.

Az elmúlt évek során a gazdasági nyomás és a magas infláció hatására a magyar vásárlók is tudatosabbá váltak. A Digitális Kereskedelmi Körképből kiderül, hogy 54%-uk mérlegeli, hol érdemes vásárolni, 36%-uk pedig gyakran elgondolkodik azon, hogy valóban szükséges-e egy adott termék megvásárlása. Az átlagos kosárérték 2024 során stagnált, ami a javuló, de a korábbi évekhez képest még mindig magasnak tekinthető inflációs környezetben az árérzékenység további fokozódását jelzi.

„A magyar vásárlók sokkal tudatosabbak lettek az utóbbi években, és ez átalakítja az e-kereskedelmi piac működését is. A tudatosság növekedése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a kereskedők számára, hogy kreatívabb ajánlatokkal és jobb ügyfélélménnyel tartsák meg a vásárlókat. Az ügyfelek szegmentálása, a prémium szolgáltatások igénybevételére feljogosító hűségprogramok, a halasztott fizetési konstrukciókat kínáló Buy Now Pay Later megoldások, illetve az olyan innovatív szolgáltatások, mint a csomagautomata, valamint az aznapi vagy garantált másnapi szállítás a vásárló megtartására és a fogyasztási gyakoriság ösztönzésére irányulnak”

– hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője.

Technológiai fejlesztésekkel a vásárlói élmény növeléséért

Az e-kereskedelmi ügyfélélmény kulcsa egyértelműen a technológiai innovációkban rejlik, aminek egyik fontos területe a rendelések fizetése. A Digitális Kereskedelmi Körkép adatai szerint az online vásárlások 39%-át előre fizetéssel (bankkártyás vagy egyéb digitális fizetéssel) rendezték, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61% volt.

„2024-ben tovább nőtt az előrefizetések aránya: már 10-ből 4 online rendelést előre kifizetnek a magyar vásárlók. Az olyan technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, mint a mentettkártyás és mobiltárcás fizetés az online kártyás fizetéseket egyre szívesebben alkalmazzák a készpénzes utánvét helyett.”

– mutatott rá Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató DKSZ elnökségi tagja, a Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A rendelések átvételi módjait illetően 2024-ben új sebességi fokozatra kapcsolt a csomagautomaták terjedése: tavaly már minden negyedik e-kereskedelmi rendelést csomagautomatákba kértek a magyar vásárlók, ami részben annak is köszönhető, hogy az automaták száma 2024-ben csaknem megduplázódott 2023-hoz képest, és négy év alatt közel 9000 darabra emelkedett.

Nemzetgazdasági szempontból is fontos a hazai digitális kereskedelem erősítése

A Digitális Kereskedelmi Körkép tanulságait összegezve Bíró Pál, a DKSZ elnöke és a Google magyarországi vezetője arra utalt, hogy bár 2025 elején már mutatkoznak kedvezőbb tendenciák, továbbra is nagy a nemzetközi és régiós nyomás az e-kereskedelemben, ezért fontos támogatni és erősíteni a magyar kereskedők versenyképességét:

„2024 megmutatta, hogy a magyar e-kereskedelmi piacnak alkalmazkodnia kell a változó, globalizálódó körülményekhez, de a hosszútávú siker érdekében elengedhetetlen a gyors reagálás és a folyamatos fejlesztés. A hazai vállalkozások számára a nemzetközi trendek követése, a vásárlói igényekhez való igazodás, valamint a régiós terjeszkedés jelenti a túlélés és a növekedés kulcsát. Ennek érdekében szakmai, szövetségi és kormányzati oldalról is kiemelten fontos, hogy irányt mutassunk és edukációval, szakemberképzéssel, valamint támogatási és mentor programokkal segítsük az ökoszisztéma erősödését. Ennek részeként 2025-ben is elindul a DKSZ Mentorprogramja, miközben további képzési lehetőségek megteremtésén is dolgozunk.”

Első alkalommal került átadásra a HungarEcomm Stars díj

A HungarEcomm Stars lista a legdinamikusabban növekvő és legvilágpiacképesebb, magyar tulajdonú e-kereskedőket gyűjti össze. A Growww Digital által készített – a DKSZ és az Ecommerce Hungary támogatása mellett megvalósuló – lista 2024-ben összesen 47 céget tartalmazott, amely a szakma krémjét sorakoztatja fel: a felső egy ezreléket, akik jó példával szolgálhatnak a magyar vállalkozásoknak.

Az e-kereskedelem Magyarországon – és a régióban is – jelentősen bővül majd a következő 10 évben. Becslések szerint 2035-re az 25%-os részesedést is elérheti a teljes kiskereskedelmi forgalomból.

Így tehát a magyar gazdaságban meghatározó szerepe lesz, azonban nem mindegy, hogy kik fogják dominálni – külföldi vagy magyar cégek?

Reményre ad okot, hogy már most is számos hazai sikertörténetet láthatunk. Ezek a cégek kiemelkedő eredményeket értek el, többen közülük meghatározó szerepet vívtak ki a régióban is. Vannak köztük most növekedésnek induló vállalkozások és már sok éve a pályán lévő nagyágyúk is. A közös bennük az, hogy jó eséllyel mind meghatározó szereplők lesznek a hazai vagy régiós piacon.

A HungarEcomm Stars Díj keretében összeállt egy lista, amely a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező hazai e-kereskedőket gyűjtötte össze és rangsorolta egy összetett szempontrendszer alapján. Gazdasági, szakmai és piaci pontszámokat súlyozva összesen 47 cég került fel a palettára. Ők azok, akiket a magyar e-kereskedelem csillagainak tekinthetünk, akiket érdemes figyelemmel kísérni, tanulni tőlük és inspirációt meríteni a példájukon keresztül.

A legmagasabb növekedési potenciállal rendelkező kereskedők három kategóriára lettek osztva, az éves árbevétel alapján:

• Emelkedő csillag kategória – 1 és 5 milliárd Ft közötti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, amelyek sikerrel kezelték a kezdeti kihívásokat, és jó úton vannak a piacépítés felé

• Ragyogó csillag kategória – 5 és 10 milliárd Ft közötti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, amelyek már jelentős pozíciót vívtak ki, jellemzően a hazai piacon, és nagy eséllyel számottevő növekedést érhetnek el a közeljövőben

• Nagycsillag kategória – 10 milliárd Ft feletti éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, amelyek régebb óta, jellemzően több országban is jelen vannak, és sikerrel veszik fel a verseny a régiós nagyokkal szemben