Bíró Pál a Google Magyarország Country Managere, a hazai YouTube ökoszisztéma szakértője, a Startup Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség kezdeményezője és társalapítója. A DKSZ tagjaként célja, hogy a szövetség az e-kereskedelem helyzetét, a szereplők kihívásainak pontos ismeretében, olyan megoldásokkal segítse, amelyek nyomán a hazai szereplők megerősödhetnek és export hajlandóságuk fellendülhet.

„Digitalizáció az individuum és a gazdaság spektrumában” – interjú Bíró Pállal.

– Miképp játszik fontos szerepet a digitalizáció, valamint a digitális kereskedelem a Google számára?

A legutóbb 2022-ben megjelent McKinsey ‘Digitális Kihívók’ című tanulmányában van egy nagyon fontos gondolat, ami a CEE régió digitális lehetőségeit és potenciálját mutatja be. Lényegében ismerteti, hogy a CEE régió országai, az úgynevezett Digitális Kihívók – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia –  hogyan tudnak a lehető leggyorsabban felzárkózni a digitális gazdaság terén a nyugat-európai, másként Digitális Élenjáróknak nevezett országokhoz (Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország).

„A tanulmány hangsúlyozza azt az óriási lehetőséget, ami a régiónk digitális gazdaságában rejlik. Az előrejelzések szerint 2030-ig a Digitális Kihívók számára megközelítőleg 200 milliárd eurós növekedési lehetőség van kilátásban.”

Ez egy aggregált előrejelzés, amely természetesen mind a 10 ország növekedési potenciálját magában foglalja.

„Mindemellett a tanulmány azt is bemutatja, hogy a 2019-2021 közötti digitális gazdaság rohammértékű növekedésének 80%-át az e-commerce biztosította, ezzel is bizonyítva, hogy a digitális kereskedelem a növekedés legerősebb motorjává nőtte ki magát az elmúlt években.”

– Az említett potenciál, fejlődési lehetőség mellett esetleg milyen kihívások jelentek meg?

Egyrészt nagyon kecsegtető látni, hogy Magyarország is része egy ekkora potenciállal bíró régiónak, viszont azt nem szabad elfelejtenünk, hogy országunk digitális érettsége aggasztóan el van maradva a régió többi országához és az Európai Unióhoz képest. Ha megnézzük az uniós DESI indexet (A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – a szerk.) látható, hogy Magyarország jelentős lemaradásban van digitális érettség tekintetében – az EU-n belül jelenleg a 22. helyet foglaljuk el, mely helyezés jelentősen közelebb áll a lista végéhez, mintsem az elejéhez. Ez különböző okokra vezethető vissza, viszont azt is látni kell, hogy ezen a nem túl előkelő helyzeten a digitális kereskedelem támogatásával tudunk a leghatékonyabban változtatni, fejleszteni.

„Azt gondolom, hogy jelenleg a társadalom digitalizációja és a digitális transzformáció az, ami a legnagyobb kihívást jelenti a hazai gazdaság számára.”

A fejlődés első lépése, hogy a cégek munkavállalói és a gazdaság szereplői ténylegesen értsék, hogy mit is jelent a digitalizáció: hogyan tud eljutni oda, hogy rendelkezzen egy alapszintű digitális kompetenciával. Hogyha ez az alapszintű kompetencia nincs meg, akkor viszont nem tudunk digitális transzformációról érdemben beszélni, hiszen nem fogják érteni a piaci szereplők, hogy mit és hogyan kellene csinálni az online térben.

“Amit látunk, hogy először egyéni szinten kell,  skálázható formában foglalkozni a magyar emberek digitális alapkompetenciáinak fejlesztésével, ami egyértelműen az oktatással kezdődik.”

Az ICT szektorban jelentős szakemberhiány figyelhető meg az elmúlt években, ami hatalmas problémát jelent önmagában véve, hiszen mindenkinek, aki digitális fronton szeretné magát erősíteni, üzleti szinten növekedni, ahhoz elengedhetetlen a szaktudás.

Az integráció oldalán is komoly problémák mutatkoznak – hiába válnak elérhetővé digitális megoldások, ha azokat a technológiákat utána nem kezdik el alkalmazni a gyakorlatban a piaci szereplők, legyen szó akár mikro-, közepes szintű vállalkozásról vagy multinacionális vállalatról. Az Egyensúly Intézet egy nemrég készült elemzése arra is rámutatott, hogy Magyarországon a KKV-k kétharmadának saját weboldala sincs, ami az egyéni kompetenciák hiányán túl szintén súlyosan befolyásolja a vállalati szintű digitális működés lehetőségét és a digitális érettséget.

– Alapító tagként és a szervezet elnökeként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Ahogy a DKSZ GKID-vel közösen készített hiánypótló Online Export kutatása rámutatott az egyik legnagyobb problémát a helyi szereplők belföldre fókuszáló gondolkodása jelenti. Míg a környező országokban – akár Romániát vagy Csehországot nézzük –  sokkal komolyabban foglalkoznak a határon túli piacokkal, addig a hazai kereskedők nem feltétlen érzékelik az exportban rejlő kitörési lehetőséget és fejlődési potenciált, ezáltal alapértelmezetten a hazai piac szűkös kereteiben gondolkodnak inkább.

„Gyakorlati tapasztalatokra és kutatásra támaszkodva a DKSZ célkitűzése, hogy jelentősen átalakítsa a hazai e-kereskedelmi ágazatot és megerősítse a magyar e-kereskedőket abban a tudatban, hogy a külpiaci terjeszkedés egy tanulható folyamat.”

Idén indítjuk el saját mentorprogramunkat, amely a magyar e-kereskedelmi szereplőknek személyre szabott tanácsadással olyan komplex tudásanyagot nyújt, mely hosszú távon meghatározó jelentőséggel bír.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

A sikeresség és a növekedésre való képesség egyik kulcsa egyértelműen a tanulási vágy. Ez együtt jár a nyitottsággal és a magunkba vetett hittel, hogy igenis képesek vagyunk alkotni és új szinteket elérni. Merni kell érdeklődni és ami még fontosabb, kérdezni, hiszen ez alapozza meg a fejlődést.

“Az iszonyatosan gyors tempóban változó világban és vele együtt a digitális szektorban, ha valaki nem tartja a lépést, nem hajlandó folyamatosan tanulni és követni a trendeket és a rengeteg ránk zúduló információt, az nem lesz képes hosszú távon versenyben maradni.”

Csak úgy lehet érvényesülni és sikereket elérni, ha nyitottságot mutatunk és megpróbálunk lépést tartani ezzel az elképesztő módon felgyorsult világgal. Ehhez attitűdbeli változásra is szükség van, ami minden szinten végbe kell hogy menjen. 

“A paradigmaváltásra vezetői szinten is nagy szükség van: agilisnak és inspirálónak kell lenni, hiszen enélkül a példamutatás nélkül a fejlődés nem fog magától megvalósulni.”

Tajthy Krisztina az IVSZ főtitkára, az IT szektor meghatározó alakja. Az IND volt operatív igazgatója, illetve az észak-magyarországi régió informatikai cégeit tömörítő IT klaszter korábbi vezetője. Missziója a digitális munkaerőpiaci igényekre való reagálás ösztönzése, valamint az ezzel kapcsolatos törekvések hatékony képviselete.

„A digitális kereskedelem, mint a hazai gazdaság nagyreményű motorja.” – interjú Tajthy Krisztinával.

– Miért fontos számodra és az IVSZ számára a digitális kereskedelem?

Az IVSZ-nél a digitális gazdaság fejlődésének felgyorsításán dolgozunk, hogy ezzel növeljük az ország versenyképességét. Ebbe a munkába a megfelelő számú digitális szakember képzésének előmozdításán át a kkv-k digitális felzárkóztatásán keresztül többek között az e-kereskedelem fejlesztésének elősegítése is beletartozik. A digitális kereskedelem a COVID alatt a hazai digitális gazdaság fejlődésének jelentős tényezőjévé lépett elő: 2021-ben a magyar volt a második leggyorsabban bővülő e-kereskedelmi piac az Európai Unióban.

„Annak érdekében, hogy ne torpanjon meg ez a fejlődés, és a digitális kereskedelem hosszú távon a gazdaság egyik motorjává tudjon válni, elengedhetetlen a kereskedők felzárkóztatása, főként az export terén.”

Azért is vettünk részt a Digitális Kereskedelmi Szövetség alapításában, hogy ezt a folyamatot támogatni tudjuk.

– Saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell?

A digitális átállás üteme hazánkban még mindig nem megfelelő mértékű. Ha nem szeretnénk lemaradni a régiós versenyben, azonnali lépésekre van szükség a technológiai modernizáció terén. „Összefogás a digitális Magyarországért” című kiáltványunkban négy olyan területet határoztunk meg – digitális társadalom; ágazati digitalizáció és kkv-fejlesztés; adatgazdaság, innováció, startup ökoszisztéma; nemzetközi együttműködések – amelyek fejlesztése elengedhetetlen a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzése, növelése érdekében. Számos javaslatunk is van a fennálló problémák kezelésére mind a kormányzat, mind a vállalatok, de akár az egyének felé is.

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

A DKSZ által készített e-kereskedelmi kutatásból egy éretlen piac képe rajzolódott ki, ahol még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű digitálisan képzett munkaerő, a kereskedőknek problémát okoz a komfortzónából való kilépés, és nincs meg a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke. A DKSZ többek között ezeknek a kihívásoknak a leküzdésében segíti a hazai vállalatokat mentorálással, oktatással, a hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma építésével.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

“Vegyék a bátorságot, és tervezzenek az országhatáron kívül is.“

Nem arra buzdítom ezzel a vállalatokat, hogy gondolkodás nélkül kezdjenek külföldi terjeszkedésbe, a megfontolt tervezés nem ugorható át a folyamatban, de ne vessék el ennek a lehetőségét. Forduljanak a DKSZ-hez, vegyenek részt az induló mentorprogramunkban, továbbá tágítsák a gondolkodásuk és a vállalkozásuk horizontját. Mi ebben tudunk segíteni.

Mészáros Ádám 2021 óta a DHL Express Magyarország Country Managere. Előző funkciójában – mint Vice President Marketing and Sales Central Europe – tanúja volt azoknak az áttörő export sikereknek, melyeket régiónk e-kereskedői értek el a Nyugat-Európai és tengerentúli piacokon. Célja, hogy egyre több magyarországi cég terjeszkedjen régiónkon túlra is és váljon sikeressé a nemzetközi e-kereskedelem adta lehetőségeket kiaknázva.

„A külföldi terjeszkedés potenciálja” – interjú Mészáros Ádámmal.

– Miért fontos számodra és a DHL számára a digitális kereskedelem?

A digitális kereskedelem mind közép- mind hosszútávon tovább fog növekedni.  A határokon átívelő e-kereskedelem piaca pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint a határokon belüli.

„Ezzel a magyar e-kereskedők előtt megnyílik egy 300-szor akkora forgalmú világpiac, mint Magyarország. Ez óriási kitörési esély mind a magyar kereskedőknek, mind a magyar nemzetgazdaságnak.”

– Saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell?

A vásárlók elsősorban gyors, rugalmas szállítást és egyszerű visszaküldési lehetőséget várnak el.  Sok kereskedő elfelejti, hogy az ügyfeleknek milyen fontos a logisztika.  Felmérések szerint az ügyfelek 58%-a választ webshopot annak kiszállítási opciói alapján.  A szállítás gyorsaságát fontosabbnak értékelik, mint azt, hogy mennyibe kerül ez a szolgáltatás.  És a visszaküldések aránya is egyenes arányban csökken a kiszállítás gyorsaságával.

„Ezért minden e-kereskedőnek elemi érdeke, hogy a logisztikát is legalább olyan komolyan vegye, mint például a marketinget.”

Mi a DHL-nél szívesen nyújtunk tanácsot ezzel kapcsolatban.

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

„A DKSZ alapító cégei lefedik a legtöbb olyan területet, amivel egy e-kereskedőnek foglalkoznia kell ahhoz, hogy nemzetközi porondon is sikeres legyen.”

A DKSZ keretein belül elsősorban ismeretterjesztéssel, a magyarországi e-kereskedelmi ökoszisztéma továbbfejlesztésével, és egy mentorprogrammal szeretnénk előrevinni a magyar e-kereskedelmet.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

“Az első és legfontosabb, hogy terjeszkedjenek külföldön.”

A DHL-nél kifejlesztettünk egy “website health check”-et (webshop állapotfelmérést), aminek segítségével el tudunk kezdeni egy párbeszédet arról, hogy egy kereskedő mennyire versenyképes a nemzetközi logisztikai elvárások szempontjából – a kérdőív itt érhető el.*

*A néhány kérdést tartalmazó állapotfelmérő kitöltése után szívesen felvesszük az érdeklődőkkel a kapcsolatot, hogy személyre szabottan tudjunk tanácsot adni. Elérhetőségünk: ecommerce.hu@dhl.com

Szetnics László 2011 óta a Mastercard fizetéstechnológiai cég digitális megoldásokért felelős igazgatója. Úttörő szerepe volt a mobilfizetési megoldások hazai fejlesztésében és elterjesztésében, emellett jelentős hatással volt az e-commerce fizetések digitalizációjára is. A DKSZ tagjaként célja, hogy minél több magyar cég aknázza ki a digitális fizetési megoldásokban rejlő, ügyfélélményt növelő lehetőségeket és így versenyképessé váljon a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt.

„Ügyfél adat, avagy a digitális kereskedelem leghatékonyabb támogatója.” – interjú Szetnics Lászlóval.

– Miért fontos számodra és a Mastercard számára a digitális kereskedelem?

Az idő előrehaladtával látjuk, hogy a világ hatalmas átalakuláson megy keresztül és egyre inkább kezdenek elmosódni a digitális és fizikai világ közötti határok. Napjainkban már szinte mindenhol megjelenik a mobil fókusz: az ügyintézéstől kezdve a jegyértékesítésen át egészen a heti nagybevásárlásig. Ennek egyik leképeződése pedig, hogy egyre több hagyományos kereskedő kezd el az online térben kereskedni. Az ügyintézéshez, rendeléshez hasonlóan a fizetés is online történik, és ez a jövőben még inkább erősödni fog. 

„Éppen ezért gondolom, hogy a digitális térben való kereskedés napjainkban egy elengedhetetlen faktor a kereskedők részéről.”

– Saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell?

Fizetéstechnológiai oldalról azt látjuk, hogy a Covid alatt elindult egy verseny a piacon a kereskedőkért. Korábban jellemzően 2-3 cég kínált fizetési szolgáltatást, ami egy nagyon gyenge versenyt, nagyon lassú fejlődést eredményezett. Szerencsére azóta újabb szereplők jelentek meg a piacon, akik fizetési megoldásokat kínálnak, így ez az új dinamika folyamatosan erősíti a versenyt, ami viszi magával előre a fizetéstechnológia szektort is. Ebből a szempontból Magyarország egy nagyon modern és innovatív piacnak mondható.

Ha makroökonómiai szempontból tekintünk az e-kereskedelmet érintő kihívásokra akkor látható, hogy erős problémák vannak jelen. A retail-FMCG forgalmon belül az e-commerce még mindig nagyon le van maradva itthon, ráadásul a Covid, az infláció, valamint a háború tovább nehezítik a körülményeket. Ezek az események rengeteg átalakulást idéztek elő az ellátási láncokban és sok hiányosságra hívták fel a figyelmet, amik kiemelten az erőforrás- és pénzhiány.

Nagy probléma továbbá a piac koncentrálódása is: a kiskereskedőknek egyre kevesebb lehetőségük van széles körben megismertetni magukat, termékeiket, szolgáltatásaikat, ami így eltolja őket az aggregátorok irányába. A piactereken való értékesítés viszont a fogyasztó szemszögéből végtelen választások tengerét jelenti, ahonnan legtöbbször árverseny útján próbálnak kitűnni a kereskedők, ami se rövid-, se hosszú távon nem jelent jó megoldást számukra.

„Pedig rengeteg adat áll a hazai kereskedők rendelkezésére, amit sajnos nem használnak ki. Míg ha a cseh vagy lengyel kereskedőket vesszük alapul látható, hogy ők sokkal tudatosabban építkeznek és sokkal céltudatosabban használják az adatot, mint eszközt, mint erőforrást ahhoz, hogy magukhoz kössék az ügyfeleket.”

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Az egyik legnagyobb segítség a szektor számára az lenne, ha végre elhinné magáról, hogy önmagában is értékes és ki tud nevelni jó pár nagy, akár nemzetközi kereskedőt is. Ehhez viszont szükség van arra az iparági összefogásra, amit a DKSZ teremt meg.

A DKSZ tagjai túlnyomórészt olyan cégekből állnak, akik valamilyen módon adatokkal kerülnek kapcsolatba – legyen szó fizetési, logisztikai vagy ügyfél adatokról.

„Így a szövetség rendelkezik azzal a tapasztalattal és tudással, hogy edulákja a piacot, hogy megmutassa mit lehet kezdeni az adatokkal: hogyan lehetnek az e-kereskedők hatékonyabbak és hogyan merjenek szintet lépni akár adatfelhasználásban, akár a személyre szabott kiszolgálásban.”

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó akár kis-, akár nagyobb méretű hazai kereskedőket?

A legnagyobb problémát a hazai kereskedők fejében kialakult percepció szokta okozni, hogy kizárólag magyar piaci fókuszban gondolkodnak. Rengeteget tudnának tanulni, olyan iparági szakértőktől, akik külföldön is tevékenykednek. Kiemelten fontos lenne, hogy minél több szereplő példáján keresztül ismerjék meg a külföldi piacra lépés kritériumait.

A másik fontos tanács pedig a fogyasztói tesztelés, hiszen nem elég, hogy éppen én árusítom tegyük fel a világ legjobb villanykörtéjét, az ügyfélnek azt is éreznie kell, hogy ő a világ legjobb villanykörtéjét tőlem vásárolta meg.

Napjainkban rengeteg hasonló termék és szolgáltatás áll rendelkezésre a piacon, így a legnagyobb megkülönböztető faktorral – azaz értékkel – a vásárlóban kiváltott ügyfélélmény fog járni, ami meghatározza a fogyasztó kereskedőről kialakult képét.