Mészáros Ádám 2021 óta a DHL Express Magyarország Country Managere. Előző funkciójában – mint Vice President Marketing and Sales Central Europe – tanúja volt azoknak az áttörő export sikereknek, melyeket régiónk e-kereskedői értek el a Nyugat-Európai és tengerentúli piacokon. Célja, hogy egyre több magyarországi cég terjeszkedjen régiónkon túlra is és váljon sikeressé a nemzetközi e-kereskedelem adta lehetőségeket kiaknázva.

„A külföldi terjeszkedés potenciálja” – interjú Mészáros Ádámmal.

– Miért fontos számodra és a DHL számára a digitális kereskedelem?

A digitális kereskedelem mind közép- mind hosszútávon tovább fog növekedni.  A határokon átívelő e-kereskedelem piaca pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint a határokon belüli.

„Ezzel a magyar e-kereskedők előtt megnyílik egy 300-szor akkora forgalmú világpiac, mint Magyarország. Ez óriási kitörési esély mind a magyar kereskedőknek, mind a magyar nemzetgazdaságnak.”

– Saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell?

A vásárlók elsősorban gyors, rugalmas szállítást és egyszerű visszaküldési lehetőséget várnak el.  Sok kereskedő elfelejti, hogy az ügyfeleknek milyen fontos a logisztika.  Felmérések szerint az ügyfelek 58%-a választ webshopot annak kiszállítási opciói alapján.  A szállítás gyorsaságát fontosabbnak értékelik, mint azt, hogy mennyibe kerül ez a szolgáltatás.  És a visszaküldések aránya is egyenes arányban csökken a kiszállítás gyorsaságával.

„Ezért minden e-kereskedőnek elemi érdeke, hogy a logisztikát is legalább olyan komolyan vegye, mint például a marketinget.”

Mi a DHL-nél szívesen nyújtunk tanácsot ezzel kapcsolatban.

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

„A DKSZ alapító cégei lefedik a legtöbb olyan területet, amivel egy e-kereskedőnek foglalkoznia kell ahhoz, hogy nemzetközi porondon is sikeres legyen.”

A DKSZ keretein belül elsősorban ismeretterjesztéssel, a magyarországi e-kereskedelmi ökoszisztéma továbbfejlesztésével, és egy mentorprogrammal szeretnénk előrevinni a magyar e-kereskedelmet.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

“Az első és legfontosabb, hogy terjeszkedjenek külföldön.”

A DHL-nél kifejlesztettünk egy “website health check”-et (webshop állapotfelmérést), aminek segítségével el tudunk kezdeni egy párbeszédet arról, hogy egy kereskedő mennyire versenyképes a nemzetközi logisztikai elvárások szempontjából – a kérdőív itt érhető el.*

*A néhány kérdést tartalmazó állapotfelmérő kitöltése után szívesen felvesszük az érdeklődőkkel a kapcsolatot, hogy személyre szabottan tudjunk tanácsot adni. Elérhetőségünk: ecommerce.hu@dhl.com

Szetnics László 2011 óta a Mastercard fizetéstechnológiai cég digitális megoldásokért felelős igazgatója. Úttörő szerepe volt a mobilfizetési megoldások hazai fejlesztésében és elterjesztésében, emellett jelentős hatással volt az e-commerce fizetések digitalizációjára is. A DKSZ tagjaként célja, hogy minél több magyar cég aknázza ki a digitális fizetési megoldásokban rejlő, ügyfélélményt növelő lehetőségeket és így versenyképessé váljon a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt.

„Ügyfél adat, avagy a digitális kereskedelem leghatékonyabb támogatója.” – interjú Szetnics Lászlóval.

– Miért fontos számodra és a Mastercard számára a digitális kereskedelem?

Az idő előrehaladtával látjuk, hogy a világ hatalmas átalakuláson megy keresztül és egyre inkább kezdenek elmosódni a digitális és fizikai világ közötti határok. Napjainkban már szinte mindenhol megjelenik a mobil fókusz: az ügyintézéstől kezdve a jegyértékesítésen át egészen a heti nagybevásárlásig. Ennek egyik leképeződése pedig, hogy egyre több hagyományos kereskedő kezd el az online térben kereskedni. Az ügyintézéshez, rendeléshez hasonlóan a fizetés is online történik, és ez a jövőben még inkább erősödni fog. 

„Éppen ezért gondolom, hogy a digitális térben való kereskedés napjainkban egy elengedhetetlen faktor a kereskedők részéről.”

– Saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell?

Fizetéstechnológiai oldalról azt látjuk, hogy a Covid alatt elindult egy verseny a piacon a kereskedőkért. Korábban jellemzően 2-3 cég kínált fizetési szolgáltatást, ami egy nagyon gyenge versenyt, nagyon lassú fejlődést eredményezett. Szerencsére azóta újabb szereplők jelentek meg a piacon, akik fizetési megoldásokat kínálnak, így ez az új dinamika folyamatosan erősíti a versenyt, ami viszi magával előre a fizetéstechnológia szektort is. Ebből a szempontból Magyarország egy nagyon modern és innovatív piacnak mondható.

Ha makroökonómiai szempontból tekintünk az e-kereskedelmet érintő kihívásokra akkor látható, hogy erős problémák vannak jelen. A retail-FMCG forgalmon belül az e-commerce még mindig nagyon le van maradva itthon, ráadásul a Covid, az infláció, valamint a háború tovább nehezítik a körülményeket. Ezek az események rengeteg átalakulást idéztek elő az ellátási láncokban és sok hiányosságra hívták fel a figyelmet, amik kiemelten az erőforrás- és pénzhiány.

Nagy probléma továbbá a piac koncentrálódása is: a kiskereskedőknek egyre kevesebb lehetőségük van széles körben megismertetni magukat, termékeiket, szolgáltatásaikat, ami így eltolja őket az aggregátorok irányába. A piactereken való értékesítés viszont a fogyasztó szemszögéből végtelen választások tengerét jelenti, ahonnan legtöbbször árverseny útján próbálnak kitűnni a kereskedők, ami se rövid-, se hosszú távon nem jelent jó megoldást számukra.

„Pedig rengeteg adat áll a hazai kereskedők rendelkezésére, amit sajnos nem használnak ki. Míg ha a cseh vagy lengyel kereskedőket vesszük alapul látható, hogy ők sokkal tudatosabban építkeznek és sokkal céltudatosabban használják az adatot, mint eszközt, mint erőforrást ahhoz, hogy magukhoz kössék az ügyfeleket.”

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Az egyik legnagyobb segítség a szektor számára az lenne, ha végre elhinné magáról, hogy önmagában is értékes és ki tud nevelni jó pár nagy, akár nemzetközi kereskedőt is. Ehhez viszont szükség van arra az iparági összefogásra, amit a DKSZ teremt meg.

A DKSZ tagjai túlnyomórészt olyan cégekből állnak, akik valamilyen módon adatokkal kerülnek kapcsolatba – legyen szó fizetési, logisztikai vagy ügyfél adatokról.

„Így a szövetség rendelkezik azzal a tapasztalattal és tudással, hogy edulákja a piacot, hogy megmutassa mit lehet kezdeni az adatokkal: hogyan lehetnek az e-kereskedők hatékonyabbak és hogyan merjenek szintet lépni akár adatfelhasználásban, akár a személyre szabott kiszolgálásban.”

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó akár kis-, akár nagyobb méretű hazai kereskedőket?

A legnagyobb problémát a hazai kereskedők fejében kialakult percepció szokta okozni, hogy kizárólag magyar piaci fókuszban gondolkodnak. Rengeteget tudnának tanulni, olyan iparági szakértőktől, akik külföldön is tevékenykednek. Kiemelten fontos lenne, hogy minél több szereplő példáján keresztül ismerjék meg a külföldi piacra lépés kritériumait.

A másik fontos tanács pedig a fogyasztói tesztelés, hiszen nem elég, hogy éppen én árusítom tegyük fel a világ legjobb villanykörtéjét, az ügyfélnek azt is éreznie kell, hogy ő a világ legjobb villanykörtéjét tőlem vásárolta meg.

Napjainkban rengeteg hasonló termék és szolgáltatás áll rendelkezésre a piacon, így a legnagyobb megkülönböztető faktorral – azaz értékkel – a vásárlóban kiváltott ügyfélélmény fog járni, ami meghatározza a fogyasztó kereskedőről kialakult képét.

Takács Borbála 20 éves ügynökségi tapasztalat után 2021 végén csatlakozott az Adevinta Hungary csapatához, amely olyan piacvezető márkákkal van jelen a hazai e-kereskedelmi ökoszisztémában, mint a Jófogás és a Használtautó.hu. A DKSZ-ben azért dolgozik, hogy a hazai e-kereskedelmi piac elérje az európai szintet és, hogy egyre több olyan erős, magyar tulajdonú cég épüljön, akik a nemzetközi porondon is megállják a helyüket.

„Egyensúly a flexibilitás és stabilitás között a digitális térben” – interjú Takács Borbálával.

– Miért fontos számodra és az Adevinta számára a digitális kereskedelem?

A  szakmai életem elejétől kezdve mindig minden vonzott, ami a digitális világhoz kapcsolódott. A digitalizáció által nyújtott határok nélküliséget, szabadságot és elképesztő rugalmasságot, lenyűgözöttséggel szemlélem, hihetetlen nagy váltás a korábbi világhoz képest.

A saját munkámban nagyon izgalmas kihívásnak találom, hogy online piactérként rugalmasan  szolgáljuk ki a fogyasztói igényeket, miközben esetünkben a kínálatot is a felhasználók  határozzák meg.

„A digitális kereskedelem szabadság faktora nyűgöz le, valamint az az elképesztő fejlődési tempó, és növekedési potenciál, ami a technológiával támogatva hatalmas változásokat tud elhozni a gazdaságban.”

– Az említett szépségek mellett esetlegesen mik azok a kihívások, amikkel a saját területeden szembesülsz, mik azok a legnagyobb nehézségek, amik a mindennapokban megjelennek?

Ez egy elég komplex témakör, hiszen a digitális kereskedelem előnyei és szépségei kihívásként is megjelennek, óriási zajt és versenyt eredményezve. Nem könnyű tartani a lépést az állandó fejlődéssel, aminek a technológiai és pénzügyi aspektusain kívül szervezeti, strukturális és egyéni, szakmai faktorai is vannak.

„A digitális piacon úgy kell nagyon dinamikusnak és adaptívnak lenni, hogy közben elég stabil tudjon maradni a szervezet.”

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni az említett nehézségek leküzdéséhez és ezáltal a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

A  DKSZ a digitális és kereskedelmi szektor olyan szakértőit és képviselőit gyűjti össze, akiknek megvan az a kellő rálátásuk és komoly szakmai tapasztalatuk, amivel a hazai e-kereskedelmi szektort hatékonyan tudják támogatni. Emellett a szaktudás mellett pedig a közös cél és problémamegoldási szándék is nagy szerepet játszik: a tagok részéről erős az elköteleződés amellett, hogy egy szövetség formájában, strukturálva tudjuk a hazai piaci szereplőket segíteni, valamint építeni a jövő sikertörténeteit.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

A fejlődés és sikeresség szempontjából kiemelten fontos a megfelelő helyzetfelismerés és önismeret. A hazai kereskedőknek kulcsfontosságú  ismerni saját vállalkozásaik erősségeit és gyengeségeit, hogy hatékonyan tudjanak fejlődni. A feltárt fejlesztendő területek, potenciálok kiaknázásához pedig fontos segítséget kérni, illetve  elfogadni, és élni azokkal a lehetőségekkel, amiket a DKSZ, vagy egyéb szakmai szervezetek, piaci szereplők kínálnak.

Szabó László a Growww Digital társtulajdonosa és társalapítója 16 éve tevékenykedik a Budapest-Pozsony-Prága tengelyen. Digitális marketingesként elkötelezett tevékenységet folytat a magyar e-kereskedelem fejlesztéséért és a hazai digitális sikertörténetek támogatásáért.

„Az e-kereskedelem az alkalmazkodók és innovátorok ligája.” – interjú Szabó Lászlóval.

– Miért fontos számodra és a Growww Digital számára a digitális kereskedelem?

Személy szerint én építkező típus vagyok, és ahogy szoktam mondani: a digitális kereskedelem leginkább egy erős sodrású folyóhoz hasonlítható, ahol gyorsan és célirányosan kell úszni – én pedig ebben a pörgős, dinamikus környezetben érzem magam leginkább elememben. 

„Ahogy a kollégákkal emlegetni is szoktuk, mi az internetes világban mozgó célpontra lövünk, ami valóban nagyon-nagyon gyorsan mozog/állandóan ide-oda cikázik.”

Ebben a szektorban folyamatosan meg kell újulni, hiszen az 1-2 évvel ezelőtt bevált szokásokkal már valószínűleg sem szolgáltatói, sem kereskedői oldalon nem lehet érvényesülni, megélni. 

„Összességében tehát úgy gondolom, hogy az e-kereskedelem az alkalmazkodók és innovátorok ligája.”

Az egész mezőny rendkívül érdekes, hiszen nagyon sok és izgalmas élenjáró szereplő van itt, számos technológiát ebben az iparágban próbálnak ki először, így rengeteget lehet látni és tanulni.

– A sok lehetőség és újdonság mellett hogy látod, melyek a szektor legfontosabb kihívásai, saját területeden milyen nehézségekkel szembesülsz?

A legnagyobb kihívás talán az, hogy Magyarországon nincs akkora gravitációja a magyar e-kereskedelemnek, mivel nem alakult ki egy erős, saját magpiac. Azokra a saját, belső e-kereskedelmi szereplőkre, szolgáltatókra gondolok, akik működtetik és húzzák a piacot. Erre bőven látunk példát a környező országokban, akár Csehországot akár Lengyelországot nézzük.

A mindennapokban hatalmas kihívás továbbá, hogy míg a környező piacokon  a szektort összefüggéseiben látják a szereplők és ezáltal az “alacsonyan lógó gyümölcsöket” is észlelik, addig Magyarországon ez a fajta piaci látásmód hiányzik. Digitális szolgáltatóként nagyon örülnénk, ha a magyar e-kereskedőknél is megfigyelhető lenne ez a fajta tudatosság, így a közös munka is még hatékonyabbá válna. Ki kell mondani, hogy a hazai szektor le van maradva, felzárkózásra szorul, ezért válik egyre égetőbbé a magyar szereplők edukálása.

„Azt gondolom, hogy a magyar szereplőknek, mind az e-kereskedőknek, mind a szolgáltatóknak közös érdekünk a piaci edukáció, hogy feljebb húzzuk egymást és megmutassuk, milyen ígéretes jövője lehet a magyar e-kereskedelemnek.”

További kihívásként kell megemlíteni a szaktudás hiányát is. Digitális kereskedelemről beszélve ez már összetettebb szakértelmet igényel, hiszen egyrészt kereskedelemről beszélünk, amiben úgy gondolom, hogy a magyar szereplők alapvetően jók, megvan a kereskedelmi véna, viszont elengedhetetlen emellett a digitális látásmód. Ez a digitális gondolkodás nemcsak az offline folyamatok digitálisba való átfordítását kellene, hogy jelentse, hanem egy digitálisan alulról építkező történetet. Ahhoz, hogy ez változzon, elengedhetetlen az edukáció.

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni az említett akadályok leküzdéséhez és ezáltal a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Első körben nagyon fontos a magyar e-kereskedők részéről, hogy elterjedjen és tudatosuljon a régiós gondolkodás. Meg kell változtatni azt a jelenlegi általános látásmódot, hogy a 10 milliós magyar piacot vegyék alapul, helyette a régiót kell piacként kezelni. A DKSZ többek között ezt a típusú gondolkodásmódot tudja támogatni, ezt a paradigmaváltást igyekszik elősegíteni.

„A másik nagyon fontos pontja az egész gondolkodásnak abban rejlik, hogy elhiggyük magunknak, meg tudjuk csinálni. Ehhez pedig nincs is jobb ösztönző, mint a hazai inspiráló példák, zászlóshajók.”

Ahogy a cseh piacnak van a Notino és az Alza, vagy a lengyeleknek az E-cipő és az Answear, úgy kellenek magyar sikersztorik is, amelyek segítik ráébreszteni a hazai közeget, hogy a nemzetközi siker elérése egyébként nem atomfizika.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

Elsősorban bátorságra buzdítanám a hazai kereskedőket, emellett pedig azt tanácsolnám, hogy merjenek és akarjanak tanulni és fejlődni. Mindenképp fontos a tudásvágy és a nyitottság: fejlődni kell és menni, hiszen nincs más irány, csak előre. Továbbá ne féljenek külső segítséget kérni, hiszen nem szégyen egy adott terület szakértőjétől vagy egy adott országban jártas szereplőtől tanácsot kérni, hogy közelebb jussunk a sikeres külföldi értékesítéshez.

Madar Norbert a GKID társalapítója, valamint vezető tanácsadója. Fő szakterülete az e-kereskedelem, a logisztika, valamint a digitális transzformáció. Az ő nevéhez köthető a magyar online piac legátfogóbb e-kereskedelemmel foglalkozó kutatássorozatának elindítása, valamint az első nyilvános, hazai e-kereskedői toplista megalkotása. Emellett a Vedd fel a versenyt! podcast műsorvezetője.

„Hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni?” – interjú Madar Norberttel.

– Miért fontos számodra és a GKID számára a digitális kereskedelem?

Idestova 13 éve foglalkozom digitális kereskedelemmel. Annak idején az egyetemen kezdett érdekelni ez az akkor még teljesen új terület. Ami leginkább foglalkoztatott, az a szektor akkor még egyáltalán nem létező mérése volt. Akkoriban azt tapasztaltam, hogy nem létezett a területen üzleti tanácsadás, nem volt az online kereskedelemre szakosodott módszertan, ami alapján mérhető egy piac vagy cég érettsége, sikere és potenciálja.

E tapasztalatból kiindulva alapítottuk a mostani cégünket 10 évvel ezelőtt, ami azóta nagyot bővült. Mostanra már szinte minden szektornak van valamilyen digitális lecsapódása, és ezt a módszertant, mérést, tudást azóta sok más iparágra is tudtuk alkalmazni. Legjobb példa talán a logisztika, hiszen ez az iparág mára már konkrétan egybeforrt az e-kereskedelemmel: tehát nincs e-kereskedelem logisztika nélkül és fordítva. Ezt a digitális tudást át lehet transzformálni sok más iparágra is.

– A sok potenciál mellett hogy látod, saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell az e-kereskedelemmel kapcsolatban?

2019 után látványosan sebességet váltott az e-kereskedelem – ami nyilván a Covid hatására tetőzött – viszont épp ennek köszönhetően annyira könnyű volt a növekedés, hogy a határon túli értékesítés terén egy általános “étvágytalanság” volt megfigyelhető az e-kereskedők körében. A pandémia után aztán a gazdasági folyamatok annyit változtak, hogy mostanra kivették a szelet az online piac vitorlájából és lassult – sőt egyes kategóriáknál teljesen el is fogyott – a növekedés lendülete. Ez alapvetően új helyzet, ami a kereskedőket egy csökkenő belföldi vásárló erő mellett talán végre új piacok felé való nyitásra ösztönözheti.

„Most már nem lehet abból megélni, hogy a kedvező piaci körülményekre támaszkodunk, hanem kell valamilyen stratégiai, innovációs vagy szolgáltatási többlet, amivel versenybe lehet kerülni.”

Azt látom, hogy sokszor hiába értenek a kereskedők a termékükhöz, a piacukhoz, de nem feltétlen látják azt, hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni, kitűnni.

– Az említett hiányosságok fényében miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Ahogy a ‘Vedd fel a versenyt’ export témájú adásában boncolgattuk, elemzői oldalról látható, hogy a hazai piac egyre jobban szűkül, ezáltal úgy gondolom, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlesztésének elengedhetetlen eleme a határon túli terjeszkedés. Ebben a kontextusban nagyon sokszor az export kifejezés használatos, de ez a gyakorlatban a határon túli piacok bevonását jelenti a meglévő működésbe.

„Ahogy a DKSZ 2022-es Online Export Kutatása is rávilágított, ez azért nagyon fontos, mivel a vásárló számára jellemzően nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő, mivel ha magyarul szólít meg és forintban tünteti fel az árait, akkor a kínai, amerikai vagy más külföldi kereskedő ugyanolyan választási alternatíva lesz a hazai fogyasztónak, mint egy ténylegesen magyar kézben lévő cég.”

Ebből kiindulva ugyanennek a logikának kell érvényesülnie fordítva is. Így tehát fontos lenne, hogy a hazai cégek ne csak a kis méretű magyar piac lehetőségeiben gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg ebből kimozdulni, regionálisan terjeszkedni. Ez az a látásmód, ami itthon sajnos leginkább hiányzik és amiben a DKSZ tud segíteni. Ahogy korábban nem volt meg az online fókusz a cégek részéről, úgy az most általánosságban a külföldi terjeszkedés kapcsán mondható el hiányosságként. A DKSZ megjelenésével viszont olyan stakeholderek egyesítették erőiket, akiknél rendelkezésre áll az a know-how, amivel az evangelizáción túlmutatva a hazai e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését tudjuk elősegíteni, támogatni.

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?

Nagyon sokszor igaz az online kereskedőkre, hogy egyfajta farkasvakságban élnek: a saját területükön túl nem látnak tovább, ezáltal leggyakrabban nem is gondolkodnak azon, hogyan lehetne a meglévő folyamatokat fejleszteni, jobbá tenni és terjeszkedni.

“A legfontosabb tehát az lenne, hogy legyőzzék ezt a farkasvakságot és elkezdjenek érdeklődni, legyenek éhesek a változásra és megértsék a külföldi piacra lépés fontosságát.”

Mostanra rengeteg nagy e-kereskedő van jelen hazánkban, legyen szó az Alzáról, H&M-ről vagy bármely hazánkban is jelen lévő multinacionális cégről, akiknek a magyar piac csupán egy csepp a tengerben. Ők a többi nemzetközi piacon szerzett adatvagyont, tudást és tapasztalatot forgatják bele a magyar piacba, amivel egy lokális e-kereskedő nagyon nehezen tud versenybe szállni. Ezért is fontos tehát azt látni a hazai kereskedőknek, hogy nem az a cél, hogy a magyar piacon lekörözzenek egy regionálisan is elterjedt nagy márkát, hanem az, hogy a hazai közönségen túl találjanak olyan külföldön lévő szegmenseket is, akiket meg tudnak szólítani és ezáltal kialakítani egy fenntartható üzleti modellt.