GKID-Mastercard: Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/I.

Szerző: | 2024. május 14. | Kutatás

Elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete, miközben hazánkban is hódítanak a kínai webshopok

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot is érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, és a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának idei első, tavaszi fordulójából.

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma alig 7%-os növekedést követően 2023-ban meghaladta a 83 millió rendelést, melynek összértéke mintegy 1474 milliárd forint volt. Az e-kereskedelem teljes kereskedelmen belüli részaránya 9,8%-on zárta a 2023-as évet. Az online kiskereskedelmi forgalom bővülése ezzel a teljesítménnyel mindössze 8,5%-os emelkedést mutat 2022-höz képest. A COVID évek hiper növekedése után indult látványos lendületvesztés ráadásul 2024 első három hónapjában tovább folytatódott, és év-év összehasonlításban, forgalmi alapon már csupán 6,1%-os bővüléssel zárta 2024 első negyedévét a belföldi e-kereskedelem.

Egy új korszak hajnalán: megérkeztek a kínai óriások

2022-ben a COVID és az orosz-ukrán háború következtében megtorpanó gazdaság, energiaválság és inflációs sokk új korszakot nyitott a magyar és EU-s e-kereskedelemben egyaránt: a vásárlók visszatértek a hagyományos üzletekbe, az online térben pedig egyre bátrabban kezdtek rendelni olcsóbb helyettesítő termékeket és alternatívákat külföldi, leginkább kínai webshopokból. Ezek a kínai kereskedők az Európai Unió 2021-es vámszabályzás-változását követően újragondolták a logisztikát és gyorsabb, vámmentes útvonalakat építettek fel az európai vásárlóknak.

Ezzel párhuzamosan a kínai kereskedők olcsó kínálatára a vásárlóerő csökkenése miatt minden korábbinál nyitottabbá váltak a vásárlók Európa szerte, amit az oldalak és a kampányok gyors és teljes, „honosításai” csak könnyebbé tettek. Így a kereslet immár fennakadás nélkül találkozhat a drasztikus értéklánc-rövidítés révén olcsóbb árakkal, és a magas kiszolgálási színvonallal.

Az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett. A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent, ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.

„A kínai kereskedők piacformáló hatása leginkább a rendelések számában szembetűnő: a belföldi kereskedők által kiszolgált online rendelések száma bár csak 7%-kal nőtt 2023-ban, a magyar vásárlók azonban valójában ennél sokkal többet rendeltek, csak épp nem belföldi vagy EU-s magyar kereskedőktől.”

értékeli a piaci helyzetet Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere.

A MAGYAR VÁSÁRLÓK ÁLTAL GENERÁLT, TELJES – AZAZ BELFÖLDI + NEMZETKÖZI – E-KERESKEDELMI RENDELÉSÁLLOMÁNY A GKID ADATAI ALAPJÁN TÖBB MINT 32%-KAL BŐVÜLT ÉS 2023-BAN MÁR MEGHALADTA A 102 MILLIÓ DARABOT.

A magyar e-kereskedelmi piac látképe egyre inkább más képet fest kínálati és mást a keresleti oldalról nézve. Miközben a belföldi és magyar piaci fókusszal bíró EU-s cégek sorra számolnak be csökkenő forgalomról és megtorpanásról, addig a vásárók egyre több rendelést és pénzt hagynak ott a globális e-kereskedők felületein, bizonyítva azt, hogy az online vásárlás valójában határok nélküli és így a verseny is nemzetközi” 

– folytatja Madar.

A hazai kereskedők leginkább a hirdetési költségek emelkedése és a kínai kereskedők térnyerése miatt aggódnak

A Digitális Kereskedelmi Körkép a belföldi webáruházak hangulatát is vizsgálta. A felmérés keretein belül megkérdezett e-kereskedők a legnagyobb problémát a vásárlóerő és a kereslet csökkenésen túl a hirdetési költségek emelkedésében látják (61%), ezt követi a kiskereskedelmi árak folyamatos növekedése (45%), valamint a külföldi, kínai kereskedők szerepének erősödése is (43%). Ezek a problémák ráadásul nem is függetlenek egymástól és a kínai térhódítással párhuzamosan a kereslet további csökkenése és a hirdetési költségek emelkedése várható.

A kínai webáruházak forgalom- és vásárló-elszívó hatását az online FMCG szektort leszámítva már minden e-kereskedelmi szegmens érzékeli, leghátrányosabban azonban a divat, játék és lakásfelszerelési kategóriát érinti”

összegzi a hatásokat Timár Szabolcs, a GKID vezető elemzője és partnere.

Érdekesség, hogy a Magyar Posta kézbesítési megoldásainak kötelező bekötéséről az e-kereskedők 98%-a értesült és informálódott, ugyanakkor ez a kötelezettség – bár nagy média visszhanggal járt – messze nem rendítette meg annyira a piacot, mint a Temu térnyerésének hatásai, csak a kutatásban résztvevő e-kereskedők 16%-a tekinti a Magyar Posta bekötését nehézségnek.

Egy millió felett a magyar Temu vásárlók száma

A GKID-Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképe kiemelten foglalkozik a Temu-jelenség vizsgálatával is. A kínai kereskedő alig 8 hónappal ezelőtt, 2023 szeptemberében indult el Magyarországon, és hirdetéseivel, valamint szinte minden termékkategóriára kiterjedő választékával hetek alatt letarolta a magyar e-kereskedelmi piacot.

A GKID ADATAI ALAPJÁN A TEMU MAGYAR VÁSÁRLÓI BÁZISÁNAK MÉRETE 2024 ÁPRILISÁBAN MÁR ÁTLÉPTE AZ 1,28 MILLIÓ FŐT, AMIHEZ 2024 ELSŐ HÁROM HÓNAPJÁBAN TÖBB MINT 1,5 MILLIÓ – MAGYAR VÁSÁRLÓKNAK KÜLDÖTT – RENDELÉS IS TÁRSULT.

Ezek összértéke csupán három hónapot figyelembe véve is közel 22,5 milliárd forint, mely a teljes online költés 7%-a ebben az egy webáruházban. Ami ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a tavalyi kb. 3,9 millió fős, nagyon lassan növelhető online vásárlói bázist a Temu képes volt jelentősen bővíteni: a nagyon intenzív akcióknak és bevezető ajánlatoknak köszönhetően kb. 200-250 ezer fővel növelte az aktív vásárlói bázist. Tette mindezt úgy, hogy a csak a Temu-n vásárlók 32%-a úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból rendelt.

Az első negyedév 1,5 milliós rendelési volumene, ilyen exponenciális vásárlószám-növekedés mellett az év egészére elérheti akár a 10 milliós szintet is, amivel a Temu már messze meghaladhatja majd a legnagyobb belföldi e-kereskedők éves rendelésállományát. Ráadásul ez a volumen csak kisebb része annak a Temu-rendelés állománynak, ami Budapesten keresztül érkezik be nap mint nap az EU területére és megy tovább a szomszédos országokba”

helyezte kontextusba a Temu teljesítményét Madar Norbert.

Amellett, hogy a Temu által generált forgalom érezhetően hiányzik a magyar kereskedők bevételből, a Temu és a többi globális online kereskedő térhódítása a vásárlási szokásokra is drasztikus hatással van: ezek a webáruházak a vásárlóikat kezdettől fogva a saját mobil applikációik irányába terelik, exkluzív – csak ott érvényes – akciók és személyre szabott ajánlatok segítségével. Ennek köszönhetően hazánkban és globálisan is vezetik a letöltési statisztikákat ezek az applikációk.

Kézbesítési megoldások terén tarol a csomagautomata

A Digitális Kereskedelmi Körképben frissen publikált adatok alapján 2024-ben is tovább folytatódik a magyarországi csomagautomata-hálózat bővülése. A GKID adatai szerint 2024. április végén már mintegy 5150 csomagautomata üzemel országszerte, összesen 717 településen, 8 különböző szolgáltató hálózatában. A telepített automaták 77%-a pedig már Budapesten kívül van. A GKID iparági mérései szerint a csomagautomatába kézbesített e-kereskedelmi rendelési volumen 2023-ban 191%-kal nőtt, szemben a házhoz szállítással kért volumen 23%-os bővülésével.

A magyar piac egy év alatt több mint 1500 új automatával bővült, és az idei év is hasonló ütemű expanziót hozhat. Minél közelebb kerülnek az automaták a lakossághoz, annál nagyobb a piacformáló szerepük az e-kereskedelemben, ráadásul ez az önkiszolgáló csomagátvételi forma egyre népszerűbb a fiatalok és idősek körében is, és sokat tesz a lakosság digitális felzárkóztatásban. Az új törvényi szabályzással 2024-ben tovább bővül a csomagautomaták elérése a webáruházak körében is, és a meghatározott Posta árak is kedvezőek, mely hatással lesz a kézbesítési mód kedveltségének további növekedésére is. A jobb elérhetőség, a bővülő lokációk és a kedvező ár együttese az igénybevétel és a volumen jelentős növekedését vetíti előre”

összegez Cserjés-Kopándi Ildikó, a GKID logisztikai kutatásokért felelős partnere.

A belföldi kereskedőknél még mindig az utánvétes fizetés a legnépszerűbb

A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon a belföldi e-kereskedők által kiszolgált online rendelések 59%-a továbbra is utánvétes fizetéssel kerül kiegyenlítésre, ami kis mértékű 1,6%-os javulást jelent 2022-höz képest.

A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése továbbra is az online fizetésnek van 36%-kal, ami 1,3%-os bővülést jelent 2022-höz képest. A bankkártyás utánvét súlya bár némileg csökkent 2023-ban, azonban ennek ellenére is minden negyedik online rendelés kártyás fizetéssel került kiegyenlítésre az átvétel során. A bankkártyás utánvét csökkenésével egyidőben a készpénzes utánvét szerepe viszont – kismértékben – erősödött. Ez egyértelmű jele a gazdasági nehézségeknek, mivel jellemzően akkor nő a készpénzhasználat, ha csökken a vásárlóerő.

A globális e-kereskedők serkentik az elektronikus fizetési kedvet

A globális e-kereskedők a magyar lakosság online vásárlási szokásai mellett, a digitális fizetési szokásainkat is formálják, hisz míg belföldi viszonylatban dominál az utánvétes fizetés és ezen belül továbbra is erős a készpénz szerepe, addig a nemzetközi kereskedőktől csak online, előre fizetéssel tudunk rendelni.”

hangsúlyozza Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.

DKSZ nyerte a Bridge Budapest díját

DKSZ nyerte a Bridge Budapest díját

Mérhetetlen örömmel és büszkeséggel jelentjük be, hogy idén a DKSZ nyerte el a Bridge Budapest Üzleti Közösségi Díját, Szektorális Együttműködések kategóriában Június 13-án a Business Fest adott otthont a Bridge Üzleti Közösségi Díjátadónak, mely azokat a hazai üzleti...

Mentorprogram nyitja a nemzetközi e-kereskedelem kapuit

Mentorprogram nyitja a nemzetközi e-kereskedelem kapuit

Sikerrel zárult a magyar e-kereskedők külföldi terjeszkedését támogató DKSZ szakmai program A DKSZ által szervezett, a magyar e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését támogató szakmai programja sikeresen befejeződött. Az ősszel indított, díjmentes és cégekre szabott...

Sikeresen lezajlott a Speeding Up CEE konferencia

Sikeresen lezajlott a Speeding Up CEE konferencia

Speeding up CEE: A technológia és a digitális gazdaság fejlődésének lehetőségei A június 18-ai Speeding Up CEE konferencia keretén belül a meghívott iparági vezetők és kormányzati képviselők megismerhették, milyen prioritásokat lát a régióban digitalizáció és a...

Elindult a DKSZ Mentorprogram

Elindult a DKSZ Mentorprogram

Három e-kereskedő céget segít a nemzetközi piacok meghódításában a DKSZ A DKSZ októberben hivatalosan is elindítja a magyar e-kereskedők külföldi terjeszkedésében segítséget nyújtó díjmentes, cégekre szabott, egyedülálló Mentorprogramját. A nyáron meghirdetett szakmai...

Stratégiai együttműködés a HEPA-val

Stratégiai együttműködés a HEPA-val

Stratégiai együttműködést írt alá a HEPA és a DKSZ Stratégiai megállapodást írt alá a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Digitális Kereskedelmi Szövetség, hogy új szintre emeljék a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők export...

Táncsics András, Boxy

Táncsics András, Boxy

Bemutatjuk új tagunkat Táncsics András képviseletével a Boxy Logisztikai Zrt. csatlakozott a Digitális Kereskedelmi Szövetséghez, hogy a szövetség alapítóival közös erővel a magyar e-kereskedelem átalakulásának előmozdításán, a hazai szereplők megerősítésén és az...