A webáruház csak a jéghegy csúcsa: 7000 milliárd forintnyi vállalati árbevétel a digitális kereskedelem térképén – először látható együtt a hazai digitális kereskedelmi ökoszisztéma
A Digitális Kereskedelmi Szövetség november 19-én, egy budapesti, sajtónyilvános szakmai rendezvényen, kormányzati és piaci szereplők előtt mutatta be a Mastercard által támogatott Digitális Kereskedelmi Ökoszisztéma Térkép első, szakmai egyeztetésre bocsátott változatát. A négy rétegből és 36 kategóriából álló rendszer a webáruházaktól a technológiai, fizetési és logisztikai szolgáltatókon át a szabályozó intézményekig teszi áttekinthetővé a magyar gazdaság ezidáig alig ismert rendszerét. A kezdeményezés egy több mint 7000 milliárd forintos teljes vállalati árbevételt képviselő szereplői körre irányítja rá a figyelmet. Legfőbb üzenete, hogy a digitális kereskedelem nemzetgazdasági jelentősége csak a teljes ökoszisztéma ismeretében érthető meg, a hazai szereplők versenyképessége pedig annak egészét figyelembe véve erősíthető hatékonyan.
A vásárló jellemzően csak a webáruház felületével találkozik, az online rendelések teljesítéséhez azonban számos szolgáltató és háttérrendszer összehangolt működésére van szükség. Ahogy a fizikai termékek online kiskereskedelme sem működik logisztika nélkül, úgy a sikeres digitális értékesítéshez is elengedhetetlen a megfelelő technológiai, pénzügyi és szolgáltatói háttér.
Ezt az ökoszisztéma-szemléletet a Digitális Kereskedelmi Szövetség összetétele is tükrözi: alapítói a digitális technológia és hirdetés, a fizetés, a szállítás, a raktárlogisztika, a szakmai érdekképviselet, a digitális marketing, a kutatás és tanácsadás, valamint a digitális kereskedelmi rendszerek fejlesztésének meghatározó szereplői.
Kormányzat, piac és szakma egy asztalnál
A bemutatón a DKSZ vezetői mellett a kormányzat és a szövetség alapító vállalatainak képviselői szólaltak fel. A délelőttöt Ocskay László, a DKSZ elnöke, Madar Norbert alelnök és Bíró Pál, a Google Country Managere nyitotta a szövetség stratégiájának bemutatásával, majd Dr. Kozák Tamás, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium kereskedelemért felelős helyettes államtitkára tartott kormányzati nyitóelőadást.
A térkép születésének hátterét, felépítését és besorolási logikáját Ocskay László és Madar Norbert mutatta be. Madar Norbert ezt követően a PwC és a DKSZ közös kutatása, a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb eredményeit ismertette, Berkes Tibor, a Mastercard képviselője pedig „The future of finance is built together” címmel tartott előadást.
A digitális kereskedelem jövőjéről és nemzetgazdasági hatásairól szóló panelbeszélgetést Árvai Csaba (Boxy) moderálta. A beszélgetésben Bíró Pál (Google), Magyar Laura (Gazdasági és Energetikai Minisztérium), Nagy Szilvia (DHL Express) és Tajthy Krisztina (IVSZ) vett részt. A rendezvényt Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere zárta, aki a DKSZ következő lépéseiről is beszélt.
Négy réteg, egy piac
A vásárló számára közvetlenül látható, vízfelszín felett lévő, első két rétegbe a digitális árukereskedők, valamint a szolgáltatásokat és digitális javakat online értékesítő vállalkozások tartoznak.
A digitális kereskedelem nem ér véget a fizikai termékeket kínáló webáruházaknál: az utazástól és a jegyértékesítéstől a digitális tartalmakon át a szoftver-előfizetésekig számos területet magában foglal.
A harmadik réteget a kereskedőket kiszolgáló ökoszisztéma-szolgáltatók alkotják: többek között a technológiai, fizetési, logisztikai, marketing-, ügyfélszolgálati és üzleti háttérszolgáltatók.
A negyedik rétegben a működési környezetet alakító szervezetek jelennek meg, köztük a hatóságok, az érdekképviseletek, az oktatási és kutatóintézmények, valamint a fogyasztóvédelmi és finanszírozó szereplők.
A térkép egyes rétegeiben és kategóriáiban számos magyar vállalkozás áll helyt a nemzetközi szereplők mellett.
A hazai versenyképesség kérdése ezért nem szűkíthető le arra, hogy a magyar webáruházak hogyan teljesítenek a globális platformokkal szemben: ugyanilyen fontos a mögöttük álló hazai technológiai, logisztikai és szakmai szolgáltatók fejlődése, támogatása, valamint a saját részpiacaik megértése.
Mit mutatnak a piacméretadatok?
Az egyes területekről eltérő részletességű adatok állnak rendelkezésre, ezért a piacméret-becsléseket és az érintett vállalatok teljes árbevételét külön kell kezelni.
A térkép jéghegy analógiáját követve, a vízfelszín feletti rétegek közül a legjelentősebb halmaz természetesen az online kiskereskedők köre, melyből több mint 30 ezer működik Magyarországon. A PwC mérései szerint a mintegy 2100 milliárd forintos piacból körülbelül 400 milliárd forint az importkereskedelem.
Az ökoszisztéma térképen belül több, jelentős digitális tranzakciós és szolgáltatási részpiac mérete is meghatározható a rendelkezésre álló piackutatások és mérések alapján: A PwC becslése alapján a digitális tartalom piac 100 milliárd, a jegypiac 50 milliárd, a szállásfoglalási piac 11 milliárd, az apróhirdetési piac pedig 30 milliárd forintos nagyságrendet képvisel éves árbevétel tekintetében. A kereskedők rendeléseit kézbesítő logisztikai piac becsült mérete pedig szintén a PwC szerint mintegy 230 milliárd forint.
A vállalati árbevételek és a részpiaci forgalmak az eltérő tartalom és az átfedések miatt nem adhatók egyszerűen össze. A térkép a későbbi, összehasonlítható kutatások közös keretét teremti meg. A teljes ökoszisztéma és annak minden szintjét érintő egységes mérés így még a jövő feladata.
A hazai gazdaság versenyképessége az egész ökoszisztémán múlik
„A DKSZ digitális ökoszisztéma térképének egyik legfontosabb üzenete, hogy ma már a digitális kereskedőnek a legkevésbé kereskedelemhez kell értenie”
– összegez Madar Norbert, a DKSZ alelnöke, a PwC digitális kereskedelmi tanácsadását vezető igazgatója.
A jó termék és az értékesítési tudás önmagában nem elegendő: technológiát, adatot, készletkezelést, fizetést, logisztikát és ügyfélkiszolgálást kell összehangolni. Ehhez nem szükséges minden képességet házon belül felépíteni: megfelelő partnereket és együttműködő rendszereket kell választani.
„A magyar e-kereskedelemről általában a webáruházak toplistái alapján beszélünk, pedig a hazai kereskedők versenyképessége legalább annyira múlik a mögöttük álló szolgáltatókon és a szabályozási környezeten. Pusztán az árral nehéz felvenni a versenyt a globális platformokkal, a kiszolgálás minőségében viszont a hazai szereplők előnyben lehetnek. Ehhez látni kell, ki kicsoda a piacon, és ezt adja most meg a DKSZ ökoszisztéma-térképe”
– mondta Ocskay László, a DKSZ elnöke.
Merre tart a piac 2030-ig?
Az export, a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a fogyasztói bizalom erősítéséhez a kereskedők mellett a szolgáltatói hátteret és a működési környezetet is figyelembe kell venni a digitális kereskedelmet érintő fejlesztések során.
A térkép négy szövetségi és szakpolitikai iránynak adhat közös kiindulási alapot:
- az exportprogramok megújításának;
- a hazai szereplők célzott támogatásának;
- az online és offline értékesítési csatornákat összekapcsoló omnichannel kezdeményezéseknek;
- valamint a szabályozási és támogatási javaslatok kidolgozásának.
„A térképet kereskedőknek, szolgáltatóknak, szabályozóknak és döntéshozóknak készítettük, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlődéséről közös helyzetkép és fogalmak alapján lehessen gondolkodni. Nem egy újabb lista létrehozása volt a célunk, hanem az, hogy a piac összetett működését közérthetően mutassuk be, és ráirányítsuk a figyelmet azokra a pontokra, amelyek a hazai szereplők versenyképességét leginkább befolyásolják”
– tette hozzá Madar Norbert, a DKSZ alelnöke.
Hogyan készült a térkép?
A DKSZ szakértői az elérhető kutatások áttekintése mellett több mint harminc hazai működési esettanulmányt dolgoztak fel, hogy az egymást gyakran átfedő vállalati tevékenységekre következetesen alkalmazható kategóriarendszert alakítsanak ki.
A besorolás a cégek főtevékenysége helyett a digitális kereskedelemben betöltött érdemi szerepüket követi. Egy vállalat ugyanis egyszerre lehet kereskedő, piactér-üzemeltető és más kereskedők technológiai vagy logisztikai partnere. A besorolást a vevőkört, az értékesítési országokat és a csatornákat leíró jellemzők egészítik ki. A szolgáltatói kategóriák közötti eligazodást hét gyakorlati kérdés segíti:
- Mit árulok, és hogyan találnak meg?
- Hol és hogyan adok el?
- Hogyan érkezik be a pénz?
- Hogyan jut el a termék a vevőhöz?
- Hogyan tartom meg a vevőt?
- Mi fut a háttérben?
- Ki segít, hogy jól és szabályosan működjek?
A térkép így egy üzleti célhoz – például a külföldi terjeszkedéshez vagy egy piactérre való belépéshez – szükséges szolgáltatói kör átgondolásában is segítséget adhat a magyar vállalkozásoknak.
A szereplők azonosítása szakmai gyűjtésekre, kutatásokra és nyilvános forrásokra épült, köztük a PwC E-toplistára, a Growww Digital Hungarian Ecom Stars és az Oander Omnichannel Scale kutatásokra, valamint az OPTEN cégadatbázisára. A térkép nem rangsor, nem mutat partnerkapcsolatokat, és nem teljes körű szereplőlista. Egy vállalkozás hiánya nem szakmai értékítélet, a bekerülésnek pedig nem feltétele a DKSZ-tagság.
Top 50 CEE Online Exporters 2024
How the top 50 Online Exporters in the CEE region perform? - report by Growww Digital The "Top 50 Online Exporters in the CEE Region" report by Growww Digital analyzes the performance of e-commerce exporters in Central and Eastern Europe. While the sector experienced...
Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/II.
A hazai e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre 25 éves fennállása óta még nem volt példa 2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac a PwC Q1-Q3 közötti mérései és Q4-re vonatkozó előzetes adatai alapján 15%-os árbevétel-növekedés...
Új lendület a digitális kereskedelemben
Megújult a Digitális Kereskedelmi Szövetség vezetősége Az átalakulás célja, hogy a szövetség hatékonyabban reagáljon a digitális kereskedelem előtt álló kihívásokra, elősegítse a hazai szereplők megerősödését és az exporttevékenység fellendülését. A Szövetség...
Digitális Kereskedelmi Körkép 2026/I.
Már a szolgáltatási szint és a vásárlói élmény a legfontosabb versenytényező az e-kereskedelemben A magyar e-kereskedelmi piac 2026 első félévében tovább bővült: az első negyedévben 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az online vásárlók száma pedig...
E-toplista 2025
Változatlan az élmezőny a PwC E-toplistáján: a forgalom a legnagyobbaknál sűrűsödik az e-kereskedelemben Idén is az Alza vezeti a PwC 2025-ös E-toplistáját, a dobogón pedig a tavalyi sorrendben a Kifli.hu és a MediaMarkt követi. A 11. alkalommal megjelent kiadvány az...
HungarEcomm Stars 2026
Szakmai érték a trófeán túl Már harmadik éve fut a Growww Digital által életre hívott kezdeményezés, amely a nemzetközi szinten is versenyképes, legvilágpiacképesebb magyarországi vállalatokat ismeri el – legyenek e-kereskedők, omnichannel szereplők vagy akár gyártók...
2026 E-kereskedelmi Trendjei Webinár
Vonjuk le együtt 2025 tanulságait, hogy felkészülten vághassunk bele az idei év kihívásaiba! A Digitális Kereskedelmi Szövetség az Ecommerce Expo főszervezőivel közös évindító webinárt szervez a nemzetközi piacokat meghódítani vágyó magyar e-kereskedők számára. A...
Omnichannel kereskedelmi menedzsment képzés indul
A Budapesti Corvinus Egyetem elindítja az ország első Omnichannel kereskedelmi menedzsment executive képzését Hazánkban elsőként – az OANDER Technologies Kft. partnerségével – indul képzési program omnichannel témakörben, amely valódi, „boardroom-ready” tudást ad a...
Digitális Kereskedelmi Körkép 2025/II.
A globálisok árnyékában a vásárlói élményért folyik a verseny az e-kereskedelemben A magyar online kereskedelmi piacot 2025-ben letarolták a globális szereplők: a főleg Kínából érkező import rendelések aránya - köszönhetően a 20-22%-os éves növekedési ütemnek - a...












