DKSZ Ökoszisztéma Térkép 2026

Szerző: | 2026. november 19. | Események, Kutatás

A webáruház csak a jéghegy csúcsa: 7000 milliárd forintnyi vállalati árbevétel a digitális kereskedelem térképén – először látható együtt a hazai digitális kereskedelmi ökoszisztéma

A Digitális Kereskedelmi Szövetség november 19-én, egy budapesti, sajtónyilvános szakmai rendezvényen, kormányzati és piaci szereplők előtt mutatta be a Mastercard által támogatott Digitális Kereskedelmi Ökoszisztéma Térkép első, szakmai egyeztetésre bocsátott változatát. A négy rétegből és 36 kategóriából álló rendszer a webáruházaktól a technológiai, fizetési és logisztikai szolgáltatókon át a szabályozó intézményekig teszi áttekinthetővé a magyar gazdaság ezidáig alig ismert rendszerét. A kezdeményezés egy több mint 7000 milliárd forintos teljes vállalati árbevételt képviselő szereplői körre irányítja rá a figyelmet. Legfőbb üzenete, hogy a digitális kereskedelem nemzetgazdasági jelentősége csak a teljes ökoszisztéma ismeretében érthető meg, a hazai szereplők versenyképessége pedig annak egészét figyelembe véve erősíthető hatékonyan.

A vásárló jellemzően csak a webáruház felületével találkozik, az online rendelések teljesítéséhez azonban számos szolgáltató és háttérrendszer összehangolt működésére van szükség. Ahogy a fizikai termékek online kiskereskedelme sem működik logisztika nélkül, úgy a sikeres digitális értékesítéshez is elengedhetetlen a megfelelő technológiai, pénzügyi és szolgáltatói háttér.

Ezt az ökoszisztéma-szemléletet a Digitális Kereskedelmi Szövetség összetétele is tükrözi: alapítói a digitális technológia és hirdetés, a fizetés, a szállítás, a raktárlogisztika, a szakmai érdekképviselet, a digitális marketing, a kutatás és tanácsadás, valamint a digitális kereskedelmi rendszerek fejlesztésének meghatározó szereplői.

Kormányzat, piac és szakma egy asztalnál

A bemutatón a DKSZ vezetői mellett a kormányzat és a szövetség alapító vállalatainak képviselői szólaltak fel. A délelőttöt Ocskay László, a DKSZ elnöke, Madar Norbert alelnök és Bíró Pál, a Google Country Managere nyitotta a szövetség stratégiájának bemutatásával, majd Dr. Kozák Tamás, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium kereskedelemért felelős helyettes államtitkára tartott kormányzati nyitóelőadást.

A térkép születésének hátterét, felépítését és besorolási logikáját Ocskay László és Madar Norbert mutatta be. Madar Norbert ezt követően a PwC és a DKSZ közös kutatása, a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb eredményeit ismertette, Berkes Tibor, a Mastercard képviselője pedig „The future of finance is built together” címmel tartott előadást.

A digitális kereskedelem jövőjéről és nemzetgazdasági hatásairól szóló panelbeszélgetést Árvai Csaba (Boxy) moderálta. A beszélgetésben Bíró Pál (Google), Magyar Laura (Gazdasági és Energetikai Minisztérium), Nagy Szilvia (DHL Express) és Tajthy Krisztina (IVSZ) vett részt. A rendezvényt Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere zárta, aki a DKSZ következő lépéseiről is beszélt.

Négy réteg, egy piac

A vásárló számára közvetlenül látható, vízfelszín felett lévő, első két rétegbe a digitális árukereskedők, valamint a szolgáltatásokat és digitális javakat online értékesítő vállalkozások tartoznak.

A digitális kereskedelem nem ér véget a fizikai termékeket kínáló webáruházaknál: az utazástól és a jegyértékesítéstől a digitális tartalmakon át a szoftver-előfizetésekig számos területet magában foglal.

A harmadik réteget a kereskedőket kiszolgáló ökoszisztéma-szolgáltatók alkotják: többek között a technológiai, fizetési, logisztikai, marketing-, ügyfélszolgálati és üzleti háttérszolgáltatók.

A negyedik rétegben a működési környezetet alakító szervezetek jelennek meg, köztük a hatóságok, az érdekképviseletek, az oktatási és kutatóintézmények, valamint a fogyasztóvédelmi és finanszírozó szereplők.

A térkép egyes rétegeiben és kategóriáiban számos magyar vállalkozás áll helyt a nemzetközi szereplők mellett.

A hazai versenyképesség kérdése ezért nem szűkíthető le arra, hogy a magyar webáruházak hogyan teljesítenek a globális platformokkal szemben: ugyanilyen fontos a mögöttük álló hazai technológiai, logisztikai és szakmai szolgáltatók fejlődése, támogatása, valamint a saját részpiacaik megértése.

Mit mutatnak a piacméretadatok?

Az egyes területekről eltérő részletességű adatok állnak rendelkezésre, ezért a piacméret-becsléseket és az érintett vállalatok teljes árbevételét külön kell kezelni.

A térkép jéghegy analógiáját követve, a vízfelszín feletti rétegek közül a legjelentősebb halmaz természetesen az online kiskereskedők köre, melyből több mint 30 ezer működik Magyarországon. A PwC mérései szerint a mintegy 2100 milliárd forintos piacból körülbelül 400 milliárd forint az importkereskedelem.

Az ökoszisztéma térképen belül több, jelentős digitális tranzakciós és szolgáltatási részpiac mérete is meghatározható a rendelkezésre álló piackutatások és mérések alapján: A PwC becslése alapján a digitális tartalom piac 100 milliárd, a jegypiac 50 milliárd, a szállásfoglalási piac 11 milliárd, az apróhirdetési piac pedig 30 milliárd forintos nagyságrendet képvisel éves árbevétel tekintetében. A kereskedők rendeléseit kézbesítő logisztikai piac becsült mérete pedig szintén a PwC szerint mintegy 230 milliárd forint.

A vállalati árbevételek és a részpiaci forgalmak az eltérő tartalom és az átfedések miatt nem adhatók egyszerűen össze. A térkép a későbbi, összehasonlítható kutatások közös keretét teremti meg. A teljes ökoszisztéma és annak minden szintjét érintő egységes mérés így még a jövő feladata.

A hazai gazdaság versenyképessége az egész ökoszisztémán múlik

„A DKSZ digitális ökoszisztéma térképének egyik legfontosabb üzenete, hogy ma már a digitális kereskedőnek a legkevésbé kereskedelemhez kell értenie”

– összegez Madar Norbert, a DKSZ alelnöke, a PwC digitális kereskedelmi tanácsadását vezető igazgatója.

A jó termék és az értékesítési tudás önmagában nem elegendő: technológiát, adatot, készletkezelést, fizetést, logisztikát és ügyfélkiszolgálást kell összehangolni. Ehhez nem szükséges minden képességet házon belül felépíteni: megfelelő partnereket és együttműködő rendszereket kell választani.

„A magyar e-kereskedelemről általában a webáruházak toplistái alapján beszélünk, pedig a hazai kereskedők versenyképessége legalább annyira múlik a mögöttük álló szolgáltatókon és a szabályozási környezeten. Pusztán az árral nehéz felvenni a versenyt a globális platformokkal, a kiszolgálás minőségében viszont a hazai szereplők előnyben lehetnek. Ehhez látni kell, ki kicsoda a piacon, és ezt adja most meg a DKSZ ökoszisztéma-térképe”

– mondta Ocskay László, a DKSZ elnöke.

Merre tart a piac 2030-ig?

Az export, a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a fogyasztói bizalom erősítéséhez a kereskedők mellett a szolgáltatói hátteret és a működési környezetet is figyelembe kell venni a digitális kereskedelmet érintő fejlesztések során.

A térkép négy szövetségi és szakpolitikai iránynak adhat közös kiindulási alapot:

  1. az exportprogramok megújításának;
  2. a hazai szereplők célzott támogatásának;
  3. az online és offline értékesítési csatornákat összekapcsoló omnichannel kezdeményezéseknek;
  4. valamint a szabályozási és támogatási javaslatok kidolgozásának.

„A térképet kereskedőknek, szolgáltatóknak, szabályozóknak és döntéshozóknak készítettük, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlődéséről közös helyzetkép és fogalmak alapján lehessen gondolkodni. Nem egy újabb lista létrehozása volt a célunk, hanem az, hogy a piac összetett működését közérthetően mutassuk be, és ráirányítsuk a figyelmet azokra a pontokra, amelyek a hazai szereplők versenyképességét leginkább befolyásolják”

– tette hozzá Madar Norbert, a DKSZ alelnöke.

Hogyan készült a térkép?

A DKSZ szakértői az elérhető kutatások áttekintése mellett több mint harminc hazai működési esettanulmányt dolgoztak fel, hogy az egymást gyakran átfedő vállalati tevékenységekre következetesen alkalmazható kategóriarendszert alakítsanak ki.

A besorolás a cégek főtevékenysége helyett a digitális kereskedelemben betöltött érdemi szerepüket követi. Egy vállalat ugyanis egyszerre lehet kereskedő, piactér-üzemeltető és más kereskedők technológiai vagy logisztikai partnere. A besorolást a vevőkört, az értékesítési országokat és a csatornákat leíró jellemzők egészítik ki. A szolgáltatói kategóriák közötti eligazodást hét gyakorlati kérdés segíti:

  1. Mit árulok, és hogyan találnak meg?
  2. Hol és hogyan adok el?
  3. Hogyan érkezik be a pénz?
  4. Hogyan jut el a termék a vevőhöz?
  5. Hogyan tartom meg a vevőt?
  6. Mi fut a háttérben?
  7. Ki segít, hogy jól és szabályosan működjek?

A térkép így egy üzleti célhoz – például a külföldi terjeszkedéshez vagy egy piactérre való belépéshez – szükséges szolgáltatói kör átgondolásában is segítséget adhat a magyar vállalkozásoknak.

A szereplők azonosítása szakmai gyűjtésekre, kutatásokra és nyilvános forrásokra épült, köztük a PwC E-toplistára, a Growww Digital Hungarian Ecom Stars és az Oander Omnichannel Scale kutatásokra, valamint az OPTEN cégadatbázisára. A térkép nem rangsor, nem mutat partnerkapcsolatokat, és nem teljes körű szereplőlista. Egy vállalkozás hiánya nem szakmai értékítélet, a bekerülésnek pedig nem feltétele a DKSZ-tagság.

Age of Cybercrime 2025

Age of Cybercrime 2025

Collective effort is needed to protect our digital ecosystem Cybercriminals caused damages worth 30 billion forints in Hungary last year. While active across all industries, their activities pose a particularly high risk to the online retail sector. According to...

Age of Cybercrime 2025

Age of Cybercrime 2025

Összefogásra van szükség a kibercsalások megállításához 30 milliárd forint kárt okoztak a kiberbűnözők tavaly. Bár minden iparágban aktívak, tevékenységüknek különösen kitettnek számít az online kereskedelem. Az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már...

Top 50 CEE Online Exporters 2024

Top 50 CEE Online Exporters 2024

How the top 50 Online Exporters in the CEE region perform? - report by Growww Digital The "Top 50 Online Exporters in the CEE Region" report by Growww Digital analyzes the performance of e-commerce exporters in Central and Eastern Europe. While the sector experienced...

Digital Retail Landscape 2024/II.

Digital Retail Landscape 2024/II.

Hungarian e-commerce growth is now driven by imports In 2024, based on measurements by PwC for Q1-Q3 and preliminary data for Q4, the total Hungarian e-commerce market could reach a sales volume of 1 920 billion HUF with a 15% growth in volume, of which 17% - around...

Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/II.

Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/II.

A hazai e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre 25 éves fennállása óta még nem volt példa 2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac a PwC Q1-Q3 közötti mérései és Q4-re vonatkozó előzetes adatai alapján 15%-os árbevétel-növekedés...

Új lendület a digitális kereskedelemben

Új lendület a digitális kereskedelemben

Megújult a Digitális Kereskedelmi Szövetség vezetősége Az átalakulás célja, hogy a szövetség hatékonyabban reagáljon a digitális kereskedelem előtt álló kihívásokra, elősegítse a hazai szereplők megerősödését és az exporttevékenység fellendülését. A Szövetség...