Szetnics László, Mastercard

Szetnics László 2011 óta a Mastercard fizetéstechnológiai cég digitális megoldásokért felelős igazgatója. Úttörő szerepe volt a mobilfizetési megoldások hazai fejlesztésében és elterjesztésében, emellett jelentős hatással volt az e-commerce fizetések digitalizációjára is. A DKSZ tagjaként célja, hogy minél több magyar cég aknázza ki a digitális fizetési megoldásokban rejlő, ügyfélélményt növelő lehetőségeket és így versenyképessé váljon a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt.

„Ügyfél adat, avagy a digitális kereskedelem leghatékonyabb támogatója.” – interjú Szetnics Lászlóval.

– Miért fontos számodra és a Mastercard számára a digitális kereskedelem?

Az idő előrehaladtával látjuk, hogy a világ hatalmas átalakuláson megy keresztül és egyre inkább kezdenek elmosódni a digitális és fizikai világ közötti határok. Napjainkban már szinte mindenhol megjelenik a mobil fókusz: az ügyintézéstől kezdve a jegyértékesítésen át egészen a heti nagybevásárlásig. Ennek egyik leképeződése pedig, hogy egyre több hagyományos kereskedő kezd el az online térben kereskedni. Az ügyintézéshez, rendeléshez hasonlóan a fizetés is online történik, és ez a jövőben még inkább erősödni fog. 

„Éppen ezért gondolom, hogy a digitális térben való kereskedés napjainkban egy elengedhetetlen faktor a kereskedők részéről.”

– Saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell?

Fizetéstechnológiai oldalról azt látjuk, hogy a Covid alatt elindult egy verseny a piacon a kereskedőkért. Korábban jellemzően 2-3 cég kínált fizetési szolgáltatást, ami egy nagyon gyenge versenyt, nagyon lassú fejlődést eredményezett. Szerencsére azóta újabb szereplők jelentek meg a piacon, akik fizetési megoldásokat kínálnak, így ez az új dinamika folyamatosan erősíti a versenyt, ami viszi magával előre a fizetéstechnológia szektort is. Ebből a szempontból Magyarország egy nagyon modern és innovatív piacnak mondható.

Ha makroökonómiai szempontból tekintünk az e-kereskedelmet érintő kihívásokra akkor látható, hogy erős problémák vannak jelen. A retail-FMCG forgalmon belül az e-commerce még mindig nagyon le van maradva itthon, ráadásul a Covid, az infláció, valamint a háború tovább nehezítik a körülményeket. Ezek az események rengeteg átalakulást idéztek elő az ellátási láncokban és sok hiányosságra hívták fel a figyelmet, amik kiemelten az erőforrás- és pénzhiány.

Nagy probléma továbbá a piac koncentrálódása is: a kiskereskedőknek egyre kevesebb lehetőségük van széles körben megismertetni magukat, termékeiket, szolgáltatásaikat, ami így eltolja őket az aggregátorok irányába. A piactereken való értékesítés viszont a fogyasztó szemszögéből végtelen választások tengerét jelenti, ahonnan legtöbbször árverseny útján próbálnak kitűnni a kereskedők, ami se rövid-, se hosszú távon nem jelent jó megoldást számukra.

„Pedig rengeteg adat áll a hazai kereskedők rendelkezésére, amit sajnos nem használnak ki. Míg ha a cseh vagy lengyel kereskedőket vesszük alapul látható, hogy ők sokkal tudatosabban építkeznek és sokkal céltudatosabban használják az adatot, mint eszközt, mint erőforrást ahhoz, hogy magukhoz kössék az ügyfeleket.”

– Alapító tagként hogy látod, miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?

Az egyik legnagyobb segítség a szektor számára az lenne, ha végre elhinné magáról, hogy önmagában is értékes és ki tud nevelni jó pár nagy, akár nemzetközi kereskedőt is. Ehhez viszont szükség van arra az iparági összefogásra, amit a DKSZ teremt meg.

A DKSZ tagjai túlnyomórészt olyan cégekből állnak, akik valamilyen módon adatokkal kerülnek kapcsolatba – legyen szó fizetési, logisztikai vagy ügyfél adatokról.

„Így a szövetség rendelkezik azzal a tapasztalattal és tudással, hogy edulákja a piacot, hogy megmutassa mit lehet kezdeni az adatokkal: hogyan lehetnek az e-kereskedők hatékonyabbak és hogyan merjenek szintet lépni akár adatfelhasználásban, akár a személyre szabott kiszolgálásban.”

– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó akár kis-, akár nagyobb méretű hazai kereskedőket?

A legnagyobb problémát a hazai kereskedők fejében kialakult percepció szokta okozni, hogy kizárólag magyar piaci fókuszban gondolkodnak. Rengeteget tudnának tanulni, olyan iparági szakértőktől, akik külföldön is tevékenykednek. Kiemelten fontos lenne, hogy minél több szereplő példáján keresztül ismerjék meg a külföldi piacra lépés kritériumait.

A másik fontos tanács pedig a fogyasztói tesztelés, hiszen nem elég, hogy éppen én árusítom tegyük fel a világ legjobb villanykörtéjét, az ügyfélnek azt is éreznie kell, hogy ő a világ legjobb villanykörtéjét tőlem vásárolta meg.

Napjainkban rengeteg hasonló termék és szolgáltatás áll rendelkezésre a piacon, így a legnagyobb megkülönböztető faktorral – azaz értékkel – a vásárlóban kiváltott ügyfélélmény fog járni, ami meghatározza a fogyasztó kereskedőről kialakult képét.