Age of Cybercrime 2025

Összefogásra van szükség a kibercsalások megállításához

30 milliárd forint kárt okoztak a kiberbűnözők tavaly. Bár minden iparágban aktívak, tevékenységüknek különösen kitettnek számít az online kereskedelem. Az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, minden ötödik felhasználó pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt – derül ki a Mastercard nemrég nyilvánosságra hozott, hiánypótló és nagyszabású kutatásából, amely a kiberbűnözés magyarországi helyzetét vizsgálta a felhasználók, a vállalatok és a kiberbiztonsági szakemberek szempontjából is. 2024 végére a kiberbűnözés által okozott károk globálisan elérte a 9500 milliárd dollárt, 2028-ra mindez akár 13000 milliárd is lehet. Ami a magyar GDP több, mint hatvanszorosa.

A magyar lakosság majdnem fele (48%) személyesen, vagy közvetlen környezetén keresztül volt már érintettje csalásnak, de csupán körülbelül ötödük (22%) tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére. A felnőttek 70%-a tisztában van vele: nem fordulhat elő, hogy a bank telefonon vagy e-mailben kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót, tavaly mégis rengeteg olyan bűneset történt, amikor a sértettektől 10 millió forint feletti összeget csaltak ki ilyen módon. Hiába ugyanis a több faktoros azonosítás, a jól megtervezett biztonsági rendszerek, a leggyengébb láncszem mindig az érzelmi nyomás alá helyezett, a felkészületlen, vagy akár épp az egyszerűségre törekvő és a biztonsági kockázatokban nem jártas felhasználó.

Ennek ellenére hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat: miközben az áldozatok száma éves szinten tízezres, az okozott károké pedig immár tízmilliárdos nagyságrendű, még a legfelkészültebbnek gondolt 18-29 évesek digitális biztonsági tudása is alig éri el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – írja az Age of Cybercrime 2025, amelyet a Mastercard elsőként a Kiberpajzs kezdeményezésben résztvevő bankok és más szervezetek számára tett elérhetővé, hiszen az ijesztő tempóban növekvő kiberbűnözést csak összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással lehet megfékezni.

Az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között mély szakadék húzódik Magyarországon. A felhasználók 46%-a nem tudta megkülönböztetni a szolgáltatók és kereskedők valódi üzeneteit a csaló üzenetektől. A fiatalok a magabiztos digitális jártasságuk miatt túlbecsülik a biztonságra vonatkozó tudásukat. A 18-29 év közöttiek 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, ám egy 10 kérdésből álló tesztben a tudásszintjüket mérő digitális biztonsági indexük átlaga mindössze 1,5 lett a maximális 4-ből. A felmérés szerint minél idősebb valaki, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a digitális csalásokkal szembeni felkészültségében – ugyanakkor a teszt adatai alapján a gyakorlatban az idősebb korosztályok mégis jobban teljesítettek a fiatalabbaknál.

A növekvő számú sikeres csalási kísérlet és a kiberbűnözők más tevékenysége jelentős reputációs kockázatot hordoz, amely tendencia képes arra, hogy aláássa azt a bizalmat, amelyre az online kereskedelem és a digitális fizetési ökoszisztéma épít. A sikeres kibertámadást elszenvedő kis- és közepes vállalkozások hatvan százaléka fél éven belül abbahagyja a tevékenységét a támadás okozta károk következtében. A bűnözők kedvelt célpontjai között jelenleg a közszféra fenyegetettsége a legnagyobb; az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta.

A legbiztosabb védekezés pedig a naprakész tudás, az információmegosztás és az edukáció – állapítja meg az AgeofCybercrime2025. A KiberPajzs előremutató kezdeményezés annak érdekében, védőernyőt nyújtsanak a potenciális áldozatoknak és visszaszorítsák a digitális bűnözést, de folyamatosan lépést kell tartani a kiberbűnözők technológiai előre menetelésével, és az információmegosztás kulcsfontosságú ebben a küzdelemben.

„A kiberbűnözés kora 2025 olyan egyedülálló és hiánypótló tanulmány, amely egyszerre ismerteti a magyar és a regionális trendeket a támadásokkal kapcsolatban, és mélységében, adat-alapon mutatja meg a támadások trendjeit és a felhasználók kiberbiztonsági tudását. Ez a tanulmány értékes fogódzó lehet abban a munkában, amelynek célja a biztonsági szint fejlesztése”

– mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

A támadók képességei mindig együtt bővülnek a technológiai lehetőségekkel. Automatizáció, kooperáció, szolgáltatás kiszervezés, külső tudás bevonása, mesterséges intelligencia, információmegosztás – ezeket az eszközöket használják a bűnözők a profit maximalizálására. Gyorsan fejlődő „iparágról” van szó, ahol kritikus jelentőségű az információk terjedése. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül.