Madar Norbert a GKID társalapítója, valamint vezető tanácsadója. Fő szakterülete az e-kereskedelem, a logisztika, valamint a digitális transzformáció. Az ő nevéhez köthető a magyar online piac legátfogóbb e-kereskedelemmel foglalkozó kutatássorozatának elindítása, valamint az első nyilvános, hazai e-kereskedői toplista megalkotása. Emellett a Vedd fel a versenyt! podcast műsorvezetője.
„Hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni?” – interjú Madar Norberttel.
– Miért fontos számodra és a GKID számára a digitális kereskedelem?
Idestova 13 éve foglalkozom digitális kereskedelemmel. Annak idején az egyetemen kezdett érdekelni ez az akkor még teljesen új terület. Ami leginkább foglalkoztatott, az a szektor akkor még egyáltalán nem létező mérése volt. Akkoriban azt tapasztaltam, hogy nem létezett a területen üzleti tanácsadás, nem volt az online kereskedelemre szakosodott módszertan, ami alapján mérhető egy piac vagy cég érettsége, sikere és potenciálja.
E tapasztalatból kiindulva alapítottuk a mostani cégünket 10 évvel ezelőtt, ami azóta nagyot bővült. Mostanra már szinte minden szektornak van valamilyen digitális lecsapódása, és ezt a módszertant, mérést, tudást azóta sok más iparágra is tudtuk alkalmazni. Legjobb példa talán a logisztika, hiszen ez az iparág mára már konkrétan egybeforrt az e-kereskedelemmel: tehát nincs e-kereskedelem logisztika nélkül és fordítva. Ezt a digitális tudást át lehet transzformálni sok más iparágra is.
– A sok potenciál mellett hogy látod, saját területeden mik a legfontosabb kihívások, amiket kezelni kell az e-kereskedelemmel kapcsolatban?
2019 után látványosan sebességet váltott az e-kereskedelem – ami nyilván a Covid hatására tetőzött – viszont épp ennek köszönhetően annyira könnyű volt a növekedés, hogy a határon túli értékesítés terén egy általános “étvágytalanság” volt megfigyelhető az e-kereskedők körében. A pandémia után aztán a gazdasági folyamatok annyit változtak, hogy mostanra kivették a szelet az online piac vitorlájából és lassult – sőt egyes kategóriáknál teljesen el is fogyott – a növekedés lendülete. Ez alapvetően új helyzet, ami a kereskedőket egy csökkenő belföldi vásárló erő mellett talán végre új piacok felé való nyitásra ösztönözheti.
„Most már nem lehet abból megélni, hogy a kedvező piaci körülményekre támaszkodunk, hanem kell valamilyen stratégiai, innovációs vagy szolgáltatási többlet, amivel versenybe lehet kerülni.”
Azt látom, hogy sokszor hiába értenek a kereskedők a termékükhöz, a piacukhoz, de nem feltétlen látják azt, hogyan lehet a digitális térben versenyképesen működni, kitűnni.

– Az említett hiányosságok fényében miképp tud a DKSZ hozzájárulni a magyar e-kereskedelem fejlesztéséhez?
Ahogy a ‘Vedd fel a versenyt’ export témájú adásában boncolgattuk, elemzői oldalról látható, hogy a hazai piac egyre jobban szűkül, ezáltal úgy gondolom, hogy a magyar digitális kereskedelem fejlesztésének elengedhetetlen eleme a határon túli terjeszkedés. Ebben a kontextusban nagyon sokszor az export kifejezés használatos, de ez a gyakorlatban a határon túli piacok bevonását jelenti a meglévő működésbe.
„Ahogy a DKSZ 2022-es Online Export Kutatása is rávilágított, ez azért nagyon fontos, mivel a vásárló számára jellemzően nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi kereskedő, mivel ha magyarul szólít meg és forintban tünteti fel az árait, akkor a kínai, amerikai vagy más külföldi kereskedő ugyanolyan választási alternatíva lesz a hazai fogyasztónak, mint egy ténylegesen magyar kézben lévő cég.”
Ebből kiindulva ugyanennek a logikának kell érvényesülnie fordítva is. Így tehát fontos lenne, hogy a hazai cégek ne csak a kis méretű magyar piac lehetőségeiben gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg ebből kimozdulni, regionálisan terjeszkedni. Ez az a látásmód, ami itthon sajnos leginkább hiányzik és amiben a DKSZ tud segíteni. Ahogy korábban nem volt meg az online fókusz a cégek részéről, úgy az most általánosságban a külföldi terjeszkedés kapcsán mondható el hiányosságként. A DKSZ megjelenésével viszont olyan stakeholderek egyesítették erőiket, akiknél rendelkezésre áll az a know-how, amivel az evangelizáción túlmutatva a hazai e-kereskedők nemzetközi terjeszkedését tudjuk elősegíteni, támogatni.
– Milyen tanáccsal látnád el a növekedni vágyó hazai kereskedőket?
Nagyon sokszor igaz az online kereskedőkre, hogy egyfajta farkasvakságban élnek: a saját területükön túl nem látnak tovább, ezáltal leggyakrabban nem is gondolkodnak azon, hogyan lehetne a meglévő folyamatokat fejleszteni, jobbá tenni és terjeszkedni.
“A legfontosabb tehát az lenne, hogy legyőzzék ezt a farkasvakságot és elkezdjenek érdeklődni, legyenek éhesek a változásra és megértsék a külföldi piacra lépés fontosságát.”
Mostanra rengeteg nagy e-kereskedő van jelen hazánkban, legyen szó az Alzáról, H&M-ről vagy bármely hazánkban is jelen lévő multinacionális cégről, akiknek a magyar piac csupán egy csepp a tengerben. Ők a többi nemzetközi piacon szerzett adatvagyont, tudást és tapasztalatot forgatják bele a magyar piacba, amivel egy lokális e-kereskedő nagyon nehezen tud versenybe szállni. Ezért is fontos tehát azt látni a hazai kereskedőknek, hogy nem az a cél, hogy a magyar piacon lekörözzenek egy regionálisan is elterjedt nagy márkát, hanem az, hogy a hazai közönségen túl találjanak olyan külföldön lévő szegmenseket is, akiket meg tudnak szólítani és ezáltal kialakítani egy fenntartható üzleti modellt.
Takács Borbála, Adevinta
Takács Borbála 20 éves ügynökségi tapasztalat után 2021 végén csatlakozott az Adevinta Hungary csapatához, amely olyan piacvezető márkákkal van jelen a hazai e-kereskedelmi ökoszisztémában, mint a Jófogás és a Használtautó.hu. A DKSZ-ben azért dolgozik, hogy a hazai...
Szabó László, Growww Digital
Szabó László a Growww Digital társtulajdonosa és társalapítója 16 éve tevékenykedik a Budapest-Pozsony-Prága tengelyen. Digitális marketingesként elkötelezett tevékenységet folytat a magyar e-kereskedelem fejlesztéséért és a hazai digitális sikertörténetek...